Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
halmazati büntetésként kaptak. A bérezés szempontjából fontos előléptetésből 5 embert zártak ki meghatározott időre, valamint 2 iskolaigazgatót találtak alkalmatlannak a vezetői állásra. Állásvesztésre összesen 4 személyt ítéltek az igazoló bizottságok.98 Ezek a pedagógusok a népbíróságokon fellebbezhettek, és volt, akinek ez sikerült is, néhány hónapos felfüggesztés után hivatali esküt tehetett és ismét taníthatott. Ha az ismert kimenetelű ügyeket vesszük alapul, az esetek 2,3%-ában született olyan igazoló bizottsági ítélet, aminek következtében a pedagógusnak el kellett hagynia a pályát. Ha pedig az általam vizsgált összes pedagógust tekintjük, ez az arány 1,9%. Ezek az adatok három- és négyszeres mértékben haladták meg a Kardos József és Jakab Miklós által közölt országos átlagot. Ha az összes szankcionált esetet nézzük, hasonló eltérést tapasztalunk: míg országos tekintetben a nem problémamentesen igazoltak aránya 3,4%, addig a Tiszazugban mindez 15,4%. Ez még Somlyai Magda közalkalmazottakra vonatkozó adatainak is közel másfélszerese. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a helyi igazoló bizottságok meglehetősen szigorúan jártak el a pedagógusokkal szemben.99 Az elbocsájtott és áthelyezett pedagógusok mindenképpen hiányoztak a tantestületekből, s az elhúzódó ügyek miatt hónapokig felfüggesztett tanítók és tanárok helyettesítése is komoly probléma elé állította az iskolaigazgatókat, s jelentősen hátráltatta a munkát. Az eljárás természetét megvilágítandó, érdemes megvizsgálni, milyen eredménnyel zárultak az egyes esetek. Az ügyek döntő százalékában az igazoltakra nézve az egyetlen kompromittáló tényező az volt, hogy elmenekültek a Vörös Hadsereg elől. A távozás kifejezetten rossz fényt vetett az igazoltakra. A hatóságok logikája szerint ugyanis, aki elmenekült a felszabadító hadsereg elől, biztosan nem ok nélkül tette, tehát azonnal gyanússá vált. Az emberek elsősorban a félelem és a bizonytalanság érzése miatt hagyták el lakóhelyüket, abban a reményben, hogy az ország más pontján elkerülhetik a háborúval járó kellemetlenségeket, amit viszont nem mertek bevallani. Ezek az emberek a hatóságoktól majdnem olyan mértékben MNL BML XVII. 418. Szarvasi lg. Biz. ir. 1-2. rsz.; MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmárton Jár. lg. biz. ir. 1-4. rsz.; MNL JNSZML XVII. 401. Szolnok M. I. sz lg. Biz. ir. 1-3. rsz.; MNL JNSZML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 28/1945.; 106/1945.; 236/1945. 259/1945; 702/1945.; 967/1945.; 1532/1945.; 1542/1945.; 1775/1945.; 370/1946.; 1015/1946.; 1566/1946.; 2105/1946.; MNL JNSZML VIII. 107. Tiszaföldvári Polgári Isk. ir. 10/1944-45.; 17/1944-45.; MNL JNSZML VIII. 134. d. Deák Ferenc úti isk. ir. 11-1/1945.; 10-1/1945.; 43/1944.; 72/1945.; MNL JNSZML VIII. 134. d. Deák Ferenc úti isk. ir. Igazgatási iratok 1903-1951. Statisztikai adatlap az 1944-45-ös iskolai évről.; MNL JNSZML VIII. 134. e. Mátyás király utcai isk. ir. 28/1945.; MNL JNSZML VIII. 71. Tiszaföldvári Mg. Szakisk. ir. 14/1945.; MNL JNSZML VIII. 166. a. Homoki Népisk. ir. 4/1945.; 160/1945.; MNL JNSZML VIII. 143. a. Öcsödi Ref. Népisk. ir. 142/1946.; Sz.n. Igazgatói jelentés az 1944/45. iskolai évről, 1945. június 29.; Sz. n. Jegyzőkönyv az öcsödi református tanítótestület 1945. június 30- án tartott tanévzáró üléséről; Sz. n. Az öcsödi református tantestület tanévnyitó ülésének jegyzőkönyve, 1945. szeptember 4.; Szabadi I. (szerk.) 2016. 88. és 128. p. Elsősorban a Kunszentmárton Járási Igazoló Bizottságról lehet ezt kijelenteni, hiszen az általam vizsgált esetek döntő többségét ott tárgyalták. 215
