Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
valamelyik szomszédos országból. A kunszentmártoni születésű Parcsami Irén Georgina 1941 óta tanított Besztercén, 1944. szeptember 17-én azonban a közeledő front hírére kétheti szabadságot kért az iskolaigazgatótól és Budapestre utazott az édesanyjához. Itt élte át a szovjet csapatok bevonulását, majd 1945. február 14-én munkára jelentkezett a tankerületi főigazgatói hivatalban. Mivel állomáshelye kívül esett a trianoni határokon, nem kötelezték arra, hogy térjen vissza Besztercére, ehelyett április 24-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy bárhová mehet, ahol igényt tartanak a szakértelmére. így került vissza szülővárosába, ahol korábban már több ízben kisegítő tanítóként dolgozott.86 Mások egyáltalán nem önszántukból érkeztek a Tiszazugba. Székelyhídi Emilné a Székelyföld szívében, Mikóújfalun tanított, 1945. július 19-én azonban a román hatóságok, mint magyar állampolgárt kiutasították Romániából, a Debreceni Tankerület pedig Kunszentmártonba vezényelte, ahol a belterületi iskola tantestületében kapott állást.87 MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 140. Parcsami Irén Georgina igazoló nyilatkozata, 1945. május 2. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 147. Székelyhidi Emilné igazoló nyilatkozata, 1945. augusztus 7. SOMLYAIM. 1985. 254. p. Mindezeket összegezve elmondhatjuk, hogy a katonakötelesek és a menekültek távolléte miatt létrejövő pedagógushiány alapvetően az 1944-45-ös tanév novembertől májusig tartó időszakát érintette a legérzékenyebben. Bár a hadifoglyok és a külföldre távozók közül többen csak 1946-ban jelentkeztek újra munkára, mégis az emberek nagy többsége előbb-utóbb visszatért lakhelyére, ahol kénytelen volt az igazoló eljárásnak nevezett megmérettetésnek alávetnie magát. A pedagógusok igazolása Az 1944 decemberében megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány fontosnak tartotta, hogy a magyar közigazgatást politikai és erkölcsi szempontból is megtisztítsa azoktól az elemektől, akik a háború alatt népellenes cselekedeteket hajtottak végre. Ezért 1945. január 4-én kibocsájtotta rendeletét, mely szerint „minden tényleges szolgálatban álló, vagy tényleges szolgálat teljesítése végett visszarendelt nyugállományú közalkalmazottat igazoló eljárás alá kell vonni, annak megállapítása végett, hogy az 1939. szeptember 1. utáni magatartása nem sértette-e a magyar nép érdekeit. ”88 A pedagógusokra vonatkozó utasításokat a Debreceni Tankerület 1945. január 7-én adta ki. Igazoló eljárás alá került minden iskolai tanár, tanító, tanügyi alkalmazott és intézményvezető, akiknek nyilatkozatot kellett benyújtaniuk a járásbíróságokon és a megyeszékhelyeken működő igazoló bizottságokhoz. Az igazoló nyilatkozatban „a közalkalmazott 1939. szeptember 1. óta követett politikai 212
