Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
kímélte. Egy kimutatás szerint 1945. október 1-én 2741 olyan fogságba esett személyről tudtak, akik korábban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alatt dolgoztak.49 A tényleges katonai szolgálatot teljesítő pedagógusok száma ennél jóval magasabb lehetett. A pedagógushiányt tovább növelte a közalkalmazottak tömeges menekülése a szovjet csapatok elől. 1944 őszén, amikor az ország keleti része hadszíntérré vált, magyar polgárok ezrei menekültek az ország nyugati felébe, sokan közülük a határokat is átlépték. Egyes becslések szerint minimálisan félmillió polgári személy távozott ekkor Nyugat-Európába, de a szomszédos országokhoz visszacsatolt területekről is mintegy 80-100 000 menekült érkezett a trianoni Magyarország területére.50 A lakosság mozgásáról csak esetlegesen készültek kimutatások, ezért nehéz meghatározni, hány pedagógust vezényeltek a frontra a Tiszazugból és környékéről, illetve hányán menekültek el a szovjetek elől 1944 őszén. Mivel a fronton szolgáló és az elmenekült pedagógusoknak vissza kellett térniük eredeti lakhelyükre, és ott igazoló bizottságok előtt kellett beszámolniuk a háború alatti cselekedeteikről, kutatásaim során elsősorban a Kunszentmártoni és Szarvasi Járási, illetve a Szolnok Megyei Igazoló Bizottságok anyagait használtam kútfőként. 51 Ez a forrásbázis BOGNÁR Zalán: Civilek deportálása Magyarországról a Gupvi lágereibe. Tények, adatok, összefüggések. In: Gulag-Gupvi. A szovjet fogság Európában. (Szerk.: Kiss Réka - Simon István) Bp. 2017. 139. p. MNL JNSZML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 2032/1945. A Kultusztárca alá tartozó foglyok hazatérésének jelentése, 1945. október 25. Meg kell jegyezni, hogy a korszakban hadifogolyként tartották számon azokat az állampolgárokat is, akiket civilként hurcoltak munkatáborokba, malenkij robotra. VALUCH T. 2005. 31. p. Az 1949-es népszámlálás adatai alapján 1941 után mintegy 376 000- en települtek vagy menekültek Magyarország területére. Ezek közül 134 000 fő Romániából, 66 000 Jugoszláviából és 119 000 Csehszlovákiából. Jugoszláviából és Romániából spontán, Csehszlovákiából viszont szervezetten történt az áttelepülés, a csehszlovák illetőségűek közül mintegy 68 000-en az 1946-os lakosságcsere-egyezmény keretében kerültek Magyarországra. ROMSICS I. 2005. 303-305. p. Az adatok kigyűjtéséhez a következő anyagokat használtam fel: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BML) XVII. 418. A Szarvasi Igazoló Bizottság iratai 1945. (Továbbiakban Szarvasi lg. Biz. ir.) 1-2. rsz.; MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Járási Igazoló Bizottságának iratai 1945. (Továbbiakban Kunszentmárton Jár. lg. Biz. ir.) 1-4. rsz.; MNL JNSZML XVII. 401. Szolnok Megyei I. számú Igazoló Bizottság iratai 1945. (Továbbiakban: Szolnok M. I. sz lg. Biz. ir.) 1-3. rsz. (A Szolnok Megyei IL, III. és IV. számú Igazoló Bizottságok nem tárgyaltak Tiszazugi illetőségű ügyeket.); MNL JNSZML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 28/1945.; 106/1945.; 236/1945.; 259/1945.; 702/1945.; 967/1945.; 1532/1945.; 1542/1945.; 1775/1945.; 370/1946.; 1015/1946.; 1566/1946.; 2105/1946.; MNL JNSZML VIII. 107. Tiszaföldvári Polgári Isk. ir. 10/1944-45.; 17/1944-45.; MNL JNSZML VIII. 134. d. Deák Ferenc úti isk. ir. 11-1/1945.; 10-1/1945.; 43/1944.; 72/1945.; MNL JNSZML VIII. 134. d. Deák Ferenc úti isk. ir. Igazgatási iratok 1903-1951. Statisztikai adatlap az 1944-45-ös iskolai évről.; MNL JNSZML VIII. 134. e. Mátyás király utcai isk. ir. 28/1945.; MNL JNSZML VIII. 71. Tiszaföldvári Mg. Szakisk. ir. 14/1945.; MNL JNSZML VIII. 166. a. A Tiszaföldvár-Homoki Elemi Népiskola iratai (Továbbiakban: Homoki Népisk. ir.) 4/1945.; 160/1945.; MNL JNSZML VIII. 143. a. Öcsödi Ref. Népisk. ir. 142/1946.; Sz. n. Igazgatói 202
