Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
azonban nem teljes, ezért adataimat a vármegyei tanfelügyelő ide vonatkozó kimutatásaival, lelkipásztori és igazgatói jelentésekkel, és a térségben elhelyezkedő iskolák levéltárban fellelhető iratanyagaival egészítettem ki. Ezekben a dokumentumokban 215 olyan pedagógus nevét sikerült fellelnem, akik 1944 és 1945 folyamán a térség valamelyik iskolájának alkalmazásában álltak. Bizonyos, hogy közülük 28-an az 1944-45-ös iskolai év közepén vagy 1945 szeptemberében kezdtek el a térségben tanítani, ezért a katonai szolgálatot teljesítők és a menekülők arányának kiszámításánál nem vettem figyelembe őket. Ám az így kialakult 187-es létszámot is fenntartásokkal kell kezelni, ugyanis nagyon nehéz meghatározni azt, pontosan hányán tanítottak az iskolákban a tanév különböző szakaszaiban. Sok pedagógusnak csak a nevét ismerem, s azt, hogy a tanév egy bizonyos pillanatában a térségben tanított, arról azonban nincs tudásom, pontosan mióta dolgozott ott. A számok pontosítását az akadályozza, hogy sok iskola iratanyaga megsemmisült, vagy nem érhető el közlevéltárban, a másodlagos források pedig félrevezetőek lehetnek. Például ha egy kimutatás szerint valaki egy tantestület tagja volt 1945 áprilisában, nem jelenti azt, hogy már 1944 októberében is ott tartózkodott, mint ahogy ennek ellenkezője sem bizonyítható. Ily módon tulajdonképpen csak a megközelítőleg legmagasabb létszámot lehet meghatározni. A 187 pedagógus között 98 férfi volt, akik közül 36-an egészen biztosan megjárták a háborút, közülük 6 főt menekülésük után, a Dunántúlon soroztak be.52 A katonai szolgálatot teljesítők a vizsgált férfi pedagógusok 36,7%-át alkották. Közöttük találunk példát olyanokra, akik hosszú éveket töltöttek a hadseregben, a behívó parancsok mégis 1944 őszén sokszorozódtak meg, ami nem meglepő, hiszen a Vörös Hadsereg előrenyomulásának köszönhetően ekkor volt a legnagyobb szükség az utánpótlásra.53 Az 1944-45-ös tanévben működő 36 iskola közül 19-ből hiányoztak pedagógusok a katonai szolgálat és az azt követő fogság miatt. A legtöbb férfit a Kunszentmártoni Belterületi Állami Népiskolából vonták el, innen 6 tanító hiányzott 1944 őszén, és mire a térség felszabadult, közülük csak egy tért haza.54 Tekintve jelentés az 1944/45. iskolai évről, 1945. június 29.; Sz. n. Jegyzőkönyv az öcsödi református tanítótestület 1945. június 30-án tartott tanévzáró üléséről; Sz.n. Az öcsödi református tantestület tanévnyitó ülésének jegyzőkönyve, 1945. szeptember 4.; Szabadi I. (szerk.) 2016. 88. és 128. p. Uo. Az 1944-es mozgósítás kérdéséhez lásd: UNGVÁRY K. 2005. 309-313. p. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmárton Jár. lg. Biz. ir. 57. Halász István igazoló nyilatkozata, 1945. május 21.; Kunszentmárton 1945. Sz. n. Martikány István igazoló nyilatkozata, 1945. január 26.; MNL JNSZML VIII. 134. d. Deák Ferenc úti isk. ir. 72/1945. Elszállított tanítók adatai, 1945. augusztus 21.; 43/1944. Oktató személyek hiányának leküzdése, 1944. március 2.; MNL JNSZML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 236/1945. Igazolások, 1945. Az iskola történetére lásd: JOZSA László: A kunszentmártoni nagyiskola története. 1838-1968. h.n., 1968. 203
