Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
szinte mindennapossá váltak az erőszakos rekvirálások, amelyekkel szemben a megfélemlített lakosság gyakran panaszt sem tett.43 Az emberek, érthető módon, féltek a katonáktól, és nem engedték az utcára a gyermekeiket. A tiszaugi református iskolaszék elnöke 1945 nyarán éppen azzal indokolta a tanulók alacsony számát, hogy a szülők nem engedik iskolába a gyerekeket - főként a leányokat -, mert féltik őket a faluban tartózkodó román és orosz katonáktól.44 Ha figyelembe vesszük, hogy egyes kutatások szerint Magyarországon mintegy 50 - 200 000 közé tehető azon nők száma, akik nemi erőszak áldozatai lettek a második világháború során, jogosnak tekinthetjük a katonáktól való félelmet.45 Mindezek következtében az újrainduló iskolákban a tanköteles gyermekeknek csak egy része jelent meg, s ez a helyzet csak a következő, 1945-46-os tanévre változott meg. A háború közvetett hatása: a pedagógushiány A háború közvetetten a pedagógushiány révén hatott az iskolák munkájára. A hiány két forrásból táplálkozott: egyrészt sok férfi pedagógus teljesített katonai szolgálatot a háború alatt, és közülük többen elestek vagy fogságba kerültek.46 Másrészt a közalkalmazottak 1944 őszén tömegesen menekültek a közeledő front elől Nyugat- Magyarországra és Németországba. A magyar honvédség 1944. szeptember elejére érte el maximális létszámát: élelmezési létszáma 950 000 fő volt.47 Ha ezt a számot összevetjük az 1941-es országhatárokon belül lakó 14,6 milliós népességgel, láthatjuk, hogy 1944 őszén az ország lakosságának körülbelül 6,5%-a teljesített katonai szolgálatot. A veszteség óriási volt: a háború végén 340-360 000 elesettről készült kimutatás, mellettük körülbelül 690 000 katona került hadifogságba.48 A háború a pedagógusokat sem MNL JNSZML IV. 422. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjának iratai. 754/1945. Kunszentmárton főjegyzőjének jelentése, 1945. július 10. TREL I. 33. g. 15. d. Tan. és Isk. ir. Tanügyi bizottság iratai. Szám nélküli iratok az iskolák 1945. évi állapotáról. Horváth Sándor iskolaszéki elnök jelentése a tiszaugi református iskoláról, 1945. július 14. PETŐ Andrea: Átvonuló hadsereg, maradandó trauma. Az 1945-ös budapesti nemi erőszak esetek emlékezete. Történelmi Szemle XLI. (1991: 1-2. sz.) 85-86. p. Ugyancsak a megszálló hadsereg viselkedését elemzi magyar nyelven: FÖLDES Margit: A megszállók szabadsága. Bp. 2009. 136-146. p. A Vörös Hadsereg erőszakoskodásainak eredetét és kiváltó okait vizsgálja: Filip SLAVESKI: The Soviet Occupation of Germany. Hunger, Mass Violence, and the Struggle for Peace, 1945-1947. Cambridge University Press, 2013. E tanulmány a holokauszt kérdéskörével nem foglalkozik. UNGVÁRY K. 2005. 310. p. Uo. 476. p. Bognár Zalán ezt a számot jóval magasabbra teszi, mivel a kényszermunkára elhurcolt polgári személyeket is a hadifoglyok közé sorolja. Szerinte a második világháború alatti 172 000 km2-es Magyarországról 1,2 millió magyar állampolgár került a szövetséges hatalmak fogságába. (A trianoni Magyarország területére vetítve ez 900 000 fő.) Közülük mintegy 300 000-nek a nyugati, míg 900 000-nek a szovjet hadifogság jutott osztályrészül. 201
