Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
gyakorolt a háború oktatási rendszerünkre, milyen körülmények között dolgozhattak a pedagógusok6 közvetlenül a második világháború után, és hogyan befolyásolta munkájukat az új politikai berendezkedés.7 A Tiszazug és környékének iskolái A Tiszazug alapvetően földrajzi fogalom. Geográfiai értelemben a Tisza és a Körös torkolata által közrefogott tájegységet jelenti, melynek északkeleti határa Tiszaföldvár és Öcsöd között húzódik. Ez a vonal választja el a térséget a szolnoki löszháttól és a Nagykunságtól.8 Az 1940-es években Cibakháza, Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug, Csépa és Szelevény helyezkedett el e határok között, ám ezen kívül további négy község iskoláit is kutatásom tárgyává tettem. A Tiszazug határán fekvő Tiszaföldvár és Kunszentmárton a térség két legnagyobb települése, igen kiterjedt és sokszínű iskolahálózattal, ami mindenképp indokolja vizsgálatukat. Szintén bevontam az elemzésbe a környék egyik legjelentősebb iskolájával rendelkező Öcsödöt, illetve Mester szállást, amely a Tiszai alsójárás részeként közigazgatásilag kötődött a területhez.9 Dolgozatomban a pedagógus szót gyűjtőfogalomként használom. Ebbe a kategóriába sorolok minden olyan személyt, aki valamilyen formában részt vett az oktatásában. Ilyen értelemben pedagógusnak tekintem a népiskolai tanítókat, a polgári iskolai tanítókat és tanárokat, a mezőgazdasági népiskolák szaktanítóit, az iparostanonc-iskolák szakoktatóit és a hitoktatókat is. A tanonciskolák szakoktatói és a hitoktatók jóllehet nem tartoztak a klasszikus értelemben vett pedagógusok közé, ennek ellenére fontos tagjai voltak a tantestületeknek, a gyermekek oktatásából és neveléséből kivették a részüket és ugyanúgy hozzájárultak egy-egy iskola szakszerű működéséhez, mint a tanítók. Ugyancsak pedagógusként kezelem a tanítói oklevéllel még nem rendelkező, úgynevezett helyettes tanítókat, akik ebben az időszakban nagyon fontos szerepet töltöttek be, ugyanis a háború következtében fellépő pedagógushiányt pótolták. A konkrét esetek leírásakor vagy konkrét személyek említésekor a tanító, tanár, szakoktató, hitoktató fogalmakat személyre szabottan használom. A szakirodalomban találunk néhány olyan művet, amely egy megyében vagy egy régióban mutatja be a háború oktatásra gyakorolt hatásait. Kiss Mária Vas megye 1944-45-ös tanügyi helyzetéről írt rövid tanulmánya számos olyan kérdést vetett föl, amelyekre kutatásom során magam is igyekeztem választ találni. KISS Mária: Vas megye tanügyi helyzete az 1944-45-ös iskolai évben. In: Helytörténeti tanulmányok és krónikák a felszabadult Magyarország történetéből. (Szerk.: Glatz Ferenc) Bp. 1971. 86-98. p. Egy régió, a Tiszántúl református iskoláinak szemszögéből elemezte 1944-1945 eseményeit Fürj Zoltán, aki bár könyvének középpontjába a református oktatás tartalmi elemeinek megváltozását helyezte, mégis figyelmet szentelt a háború oktatásra gyakorolt hatásának bemutatására. FÜRJ Zoltán: Egyház és iskola. Református iskolák a Tiszántúlon 1944-1945 fordulóján. Debrecen, 1996. 41-49. p. SZLANKÓ István: A Tiszazug természetföldrajzi viszonyai. In: Tiszazugi Füzetek 1. 1974. 3. PA közvélemény az utóbbi négy települést gyakran a Tiszazughoz sorolja, sőt e települések lakói közül sokan tiszazugiaknak tartják magukat. BENEDEK Csaba: Idegenek a Tiszazugban. In: Eletjel. Tanulmányok az ezredvégi Tiszazug népéletéből. (Szerk.: Dr. Bartha Júlia - Benedek Csaba-Dr. Geese Annabella) Szolnok, 2011. 252. p. 192
