Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
Az 1944-45-ös tanévben e 12 településen 36 iskola működött.10 Jellegüket tekintve 26 volt hat- vagy nyolcosztályos népiskola, 3 gazdasági népiskola, 4 iparostanonc-iskola, 2 polgári iskola, 1 intézmény pedig elemi és tanonciskolaként is működött. Fenntartójuk szerint 10 állami, 14 egyházi, 2 uradalmi és 9 községi intézmény, 1 pedig a martfűi Cikta Cipőgyár társulati iskolája volt, ami ekkor még magániskolaként működött.11 Egy iskola alatt egy központi igazgatás alatt álló intézményt értek és nem pusztán iskolaépületet. Térségünkben ugyanis a legtöbb iskola több különböző épületben folytatta tevékenységét. A cipőgyár iskolájának létrehozásáról lásd: BOTKA János - SZABÓ István: Martfű. In: Adatok Szolnok megye történetéből. I. kötet. (Szerk.: Tóth Tibor) Szolnok, 1980. 592. p. és HEGEDŰS Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű. Szolnok, 1974. 60-61. p. UNGVÁRY Krisztián: A Vörös Hadsereg offenzívája. In: Rácz Árpád(szerk.) 2008. 426-427.p. A második világháború Magyarországi hadműveleteire lásd: M. SZABÓ Miklós: A magyarországi felszabadító hadműveletek. 1944-1945. Bp. 1985. és SZÁMVÉBER Norbert: Az alföldi páncéloscsata. Harcok a Tiszántúlon, 1944. október. Bp. 2007. A Tiszántúl és Jász- Nagykun-Szolnok megye 1944-45-ös történetére lásd továbbá: SOMLYAI M. 1985. és SOMLYAI M.: Történelemformáló hétköznapok Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Szolnok, 1981. Török László református lelkipásztor jelentése Tiszainokáról, 1945. december 21-én. In: Krisztusban nyert erő. A tiszántúli református gyülekezetek háborús krónikája (1944-1945). II. kötet. (Szerk.: Szabadi István) Debrecen, 2016. 89. p. SZIKSZAI Mihály: Tiszaföldvár története 1876-1993. In: Tiszaföldvár. Fejezetek a város történetéből. (Szerk.: Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István) Tiszaföldvár, 2002. 92-93. p. A Tiszaföldvár környékén zajló hadműveletekkel kapcsolatban bővebben lásd: GY. A háború hatása a térség oktatására A háború közvetlen következményei: pusztítás és erőszak A második világháború végén a hazai iskolák mindennapjait elsősorban az ország területén zajló harci cselekmények és a nyomukban járó pusztítás határozták meg. A szovjet csapatok 1944. augusztus 26-án Székelyföldön léptek az 1941-es határokkal rendelkező Magyarország területére, s fokozatosan nyomultak nyugati irányba. A trianoni határokon belül szeptember 24-én Csanádpalotát foglalták el első ízben.12 A Tiszazugot és környékét 1944. október 6-án érte el a II. Ukrán Front.13 Az olykor hevessé váló harcok miatt a civilek bunkerekbe és pincékbe menekültek, de több település lakosságát ki is telepítették: 1944. október 22-én Tiszainokán a helyi katonai parancsnok két órát adott a falu népének arra, hogy elhagyja a községet és a környező szőlőkbe távozzon.14 A véres harcokat átélő Tiszaföldvárt szintén kiürítették, itt az emberek csak hetekkel később, 1945. január 6-án térhettek vissza lakóhelyükre.15 193
