Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története
1 pincéből, valamint 1 fészerből állt, valamint egy 10 ló elszállásolására alkalmas istállóból és 2 WC-ből. Jászberény a szerződésben kötelezettséget vállalt, hogy a szerződés ideje alatt minden természetes használat vagy elemi, természeti esemény miatt szükséges javítást és helyreállítást, a kémények és az emésztő tisztítását, illetve évi egy alkalommal az épület minden külső és belső részének meszelését saját költségén elvégzi. Vállalta továbbá, hogy az épületben 3 ajtót megnyit, ebből kettőt a három legénységi szoba között, egyet pedig a két őrsparancsnoki szoba között, valamint a középső legénységi szoba folyosóra vezető ajtaját és az őrsparancsnok egyik szobájának folyosóra vezető ajtaját befalazza. Ezeken túlmenően a házat illető bármilyen terheket és adókat is Jászberény viselte. A szerződés tisztázta a szerződés felmondásának feltételeit és az esetleges vitás kérdések rendezésének lehetőségeit is. A felmondási időt a szerződés három hónapban határozta meg, ám ezt egy kétoldalú megállapodáshoz kötötte olyan formában, hogy ha ennek megkötésére nem kerül sor, azt a bérlet újabb, egy évvel történő, hallgatólagos meghosszabbításának kellett tekinteni. Mindezek mellett a Császári-Királyi Csendőri Beszállásolási Alapot a felmondás joga a bérlet teljes idejére megillette, míg erről a jogról a háztulajdonos lemondott. A szerződő felek közötti vitákat két kérdéskörre osztva tárgyalja a szerződés. A javításokkal, helyreállításokkal kapcsolatban felmerülő véleménykülönbség esetén a vitát egy császári-királyi bizottság dönti el, mely a császári-királyi járási hivatal egy tisztviselőjéből, egy csendőrtisztből és egy szakértőből áll. Minden más vita kérdésében, feltételezve a további hivatalos utat, mindkét fél a budai Császári- Királyi Országos Katonai Törvényszéknek rendelte alá magát. A megkötött bérleti szerződésből eredő jogok és kötelezettségek a szerződést aláíró felek jogutódjait is megillették, illetve kötelezték. Amennyiben a bérbeadó képtelen lenne a vagyona kezelésére, akkor a szerződés a jogutódra átszáll, hacsak a csendőrbeszállásolási alap a szerződést fel nem mondja. A megkötött szerződés a bérbeadót a kiállítás napjától, míg a bérbe vevőt az általa tett aláírás napjától kötelezi. A szerződést a járási kapitányság nyilatkozata zárja, melyben igazolja, hogy a jászberényi csendőrség elhelyezésére nem sikerült sem olcsóbb, sem megfelelőbb szállást biztosítani. A fenti röviden összefoglalt szerződés remekül rávilágít tehát a korszak közjogi viszonyaira. Bár a megállapodás látszólag egyenrangú felek között jött létre, számos olyan elemet lehet felfedezni, mely határozottan a központi hatalom felsőségét erősíti. A ház javítási, fenntartási költségeinek, az adó- és illetékterhek tulajdonos általi viselése, illetve a szerződés eltérő hatályba lépéséből eredő jogok és kötelezettségek felekre nézve eltérő érvényessége a korszakban elfogadottnak számított. Az átalakítási költségek (ajtónyitás, ill. befalazás) tulajdonosra történő áthárítása azonban már problémásnak tűnik, bár ez még tekinthető úgy, mint a szerződés megkötésének feltételeként korábban megállapított kitétel. A legsúlyosabb sérelmeket ugyanakkor a szerződésben lefektetett jogok és kötelezettségek területén olvashatjuk. A felmondási jogról való önkéntes lemondás nyilvánvalóan nem 101
