Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története
Jászberény saját döntésén alapult, emellett a csendőrség és így a központi hatalom túlsúlyát érzékeltetik a vitás ügyek lerendezésének módozatai is. Lényegében mindkét, szerződésben felvázolt esetben érvényesül a központi hatalom ereje, hisz a kisebb nagyságúnak számító javítási munkákat illető vitákat kivizsgáló bizottságból legalább ketten a kormányzathoz kötődnek, a harmadik személy pedig egy szakértőnek felkért mester. Súlyosabb problémának tűnik ugyanakkor, hogy az egyéb viták esetén mindkét fél a Császári-Királyi Országos Katonai Törvényszék felsőségét fogadta el, ami bár a részben katonai szervnek minősülő csendőrség esetén még érthető, Jászberény, mint törvényhatóság esetében igencsak megkérdőj elezhető. A bérleti szerződésen feltehetően még meg sem száradt a tinta, mikor 1860 nyarán Ferenc József császár a csendőrség átszervezéséről döntött, és ez komoly változásokat eredményezett a magyarországi szervezet életében is. A leglényegesebb változás a személyi létszám drasztikus csökkentése volt. Míg a tiszteket a korábbi létszám 2/3-ra, addig a legénység létszámát a korábbi 1/3-ra csökkentették.329 Ennek eredményeként a birodalomban működő korábbi 19 csendőrezred helyett csak 10 csendőrezred maradt, melyből magyar területen összesen 5 működött. Lényeges még, hogy nagymértékben csökkentették a fizetéseket és szolgálatteljesítés szempontjából a csendőröket a közigazgatási hatóságok alá rendelték.330 329 Dr. REKTOR Béla: A magyar királyi csendőrség oknyomozó története. Cleveland, Ohio 1980. 62. p. 330 Uo. 331 MNL JNSZML V.42.a. Jászberény város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 357/1860. 332 MNL JNSZML V.542.C. Túrkeve város tanácsának iratai. Körlevelek jegyzőkönyve 1861-63. 35. p. Az átszervezések így a jászberényi csendőrség működését is jelentősen befolyásolták. A tisztiszállások egészen 1860 végéig megmaradtak, ekkor azonban a város értesítette331 mindkét akkori szállásadót, Horváth Gábornét és Hegedűs Bélát, hogy a tiszti állomás megszűnésével és a csendőrőrnagy távozásával a város a bérletet felmondja és a továbbiakban több bérleti díjat nem fizet. A csendőrtisztek távozása mellett ugyanakkor kérdés, hogy a jászberényi legénység létszámát csökkentették-e, illetve megszűntették-e a jászberényi laktanyát. A tisztázatlan helyzetre utal az 1861 tavaszán a korábbi tulajdonos nagykun települések és Jászberény között lezajlott tárgyalás is. Az 1860-61-es közigazgatási visszarendeződés idején ugyanis szóba került, hogy az ismételten ülésező közgyűlésre érkező nagykun képviselőknek új fent megfelelő szálláshelyre lenne szüksége Jászberényben. Az 1861. március 14-én Karcagon tartott nagykun kerületi gyűlésen hozott határozatok között332 így nem meglepő módon szerepelt az is, hogy a Kunházat a korábbi eladási áron vissza kívánják vásárolni Jászberénytől. A 102
