Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története
üdülőtelep is épült; a földgáz kihasználására pedig több más próbálkozás után az 1940-es évek elején üveggyár települt. Hasonlóan jó helyszínnek mutatkozott a Hattyús, Halas, Hegedűshát etc. határrészek közelében lévő Karcagpuszta, ami ugyan 10 kilométerre esett a várostól, de megállója volt itt a Szolnok-debreceni vasútvonalnak, ahol tíz szolgálati lakást is építtetett a MÁV, és érintette a későbbi 4. számú országos főút, aminek a karbantartására útkaparói lakást építettek. Karcagpuszta tehát a nagy távolság ellenére is könnyen megközelíthető hely volt. Tanyakörzetnek mondták, csak később lett külváros (még később Kertváros) a Kisföldek, Kiskulcsosok vagy Kiskulcsos városrész, ahol az ottani és a környékbeli (kontai, tarattyói) tanyákon élő gyerekek számára építtetett iskolát az egyház és a képviselő-testület 1928-30-ban. Itt adták át 1942 novemberében az Országos Nép- és Családvédelmi Alap nagycsaládosok részére juttatott lakóházait. Az ONCSA telep benépesülése jócskán megemelte az állandó lakosok, elsősorban az iskolások létszámát. Fennmaradt egy kimutatás, amelyet 1937 nyarán készítettek a karcagi tanyavilág állandó lakosságáról. A lista szerint a közel kétezer határbeli tanya közül 482 jelentett otthont egész éven át a tulajdonosnak vagy a tulajdonos alkalmazottainak és családjuknak. A 392 református és 90 római katolikus gazda családjában összesen 869 iskoláskorú (azaz 6-14 éves) gyermeket tüntettek fel15 193 7-ben, amikor állami beavatkozással tíz iskolai körzetet szerveztek a tanyavilágban. Berek, Bugyogó, Disznórét, Kunlapos, Apavára, Keserves, Hattyús, Vajas, Hatház és Gergely kapott „vándoriskolát”. (Az iskolák számát két év múlva további három intézménnyel bővítették.) A magánszemélyektől tanteremnek kibérelt épületekbe 1938. január 30-án költöztek ki a vándortanítók.16 Látható tehát, hogy a tanyák közötti munkálkodás egyházi és állami vonalon is egyszerre kezdődött és egymást kiegészítve folytatódott. Mindez nem véletlen. Györffy István Nagykun Múzeum Adattára (a továbbiakban GYINKMA) T-82.406.1 Tanyai lakosok adatai Elek György, 2008. 51. Ezekben az években a város életére (közvéleményére) befolyással bíró szervezetek helyi erői megkezdték a gazdasági problémák miatt egy helyben toporgó város vezetésének a megfiatalítását, és a dr. Hajnal István leköszönése után megtartott választáson dr. Sánta Miklós ügyvédet segítették győzelemhez. Az 1936. december 29. és 1944. október 8. között hivatalban lévő fiatal polgármester a munkát a már régóta húzódó feladatok megoldásával indította: 1937-3 8-ban döntésre vitte a szülőotthon megnyitását, az új artézi kút fúratását, ezzel együtt az I. világháború hősei emlékművének elkészíttetését. Ekkor építették a madarasi országútból a bereki fürdőbe vezető burkolt utat, a bereki gyógyfürdőt kádas fürdővel bővítették, Karcagon viszont a Városudvar mellé az új népfürdőt építettek. A bereki földgáz hasznosítása érdekében tárgyalások kezdődtek a majdani üveggyár alapítójával, Veress Zoltánnal. A régóta húzódó ügyek közé tartozott még a tanyai iskolák létesítése, aminek a 98
