Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)

TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története

kivitelezését, jelentős állami támogatás mellett szintén hamarosan megkezdték - rendezve ezzel a több évtizedes problémát.

Új erőkre várt a református egyház is. Elsőként - az idős lelkipásztorok árnyékában -1937-től az ifjú Bihari Istvánt alkalmazták, mint tanyai segédlelkészt. Dr. Kiss Mihály, az új főgondnok tovább vitte az újító szándékot és számos elképzelése között az egyik legjelentősebbnek tekinthető, hogy a presbitérium a külterületi segédlelkészi állást - 1942. április 27-i (42. számú) határozatával - külterületi rendes lelkészi állássá szervezte át,17

vagyis megteremtette a régóta várt harmadik lelkipásztori állást. A második állásra viszont, - Szombathy István lelkész halála után - 1942-ben a nagy tekintélynek örvendő Pap Béla váci lelkipásztort hívták meg. Az 1940-es évektől kettejükre várt az évtizedek alatt ellaposodott egyházi élet megújítása.

Kg., Ref. Ek. Irattára. Hivatalos iratok 1942. A külterületi lelkész díj levele. Kelt Karcag, 1942. ápr. 27.

Kg. Ref. Ek. Irattára. Hivatalos iratok 1943. Szám nélkül. (Sz.n.) Háromoldalas nyomtatott beszámoló 1943-ból. Címe: Egyházkerületi missziói előadó jelentése az 1942-43. évi tanya és szórványgondozásról.

Bihari István, 2012. 30-31.

A tanyai segédlelkészi állás megszervezésének szándékát az is erősítette, hogy a Tiszántúli Egyházkerület vezetősége az 1930-as évek második felétől kiemelt feladatnak tekintette a tanyákon (vagy szórványban) élő reformátusok lelki gondozását. A hivatalos iratok között fennmaradt kerületi beszámolóból18

kitűnik, hogy a kerület tizennégy egyházmegyéjében csak nemrégiben kezdődött a tanyagondozás, mert amíg néhány esperesi hivataltól pontos adatokat kaptak, sőt, volt ahonnan tanyai iskolások részére összeállított vallás (tan)könyv megírására is javaslatot tettek, addig olyan egyházmegye is akadt, ahonnan jelentés sem érkezett. A Hevesnagykunsági Egyházmegyében 33.403 református élt a tanyákon. Tanyagondozó szolgálatot huszonhat egyházközség létesített, tanyai templom azonban csak egy helyen volt.

A karcagi helyzetről Bihari István emlékirata mondja el az első hónapok tapasztalatait. Mivel az állást októberben kapta meg, tevékenysége elsősorban a városhoz közelebb eső, illetve a burkolt utak mellett fekvő területeken - Kiskulcsoson, Karcagpusztán és a Berekben - kezdődött. „ A szolgálat elvégzéséhez megfelelő ruha is kellett - írja a kezdeti időkről. - Nagyjából a parasztemberek viseletéhez alkalmazkodtam, mert a feneketlen sárban, máskor a portengerben csak úgy tudtam közlekedni, ha csizmát húzok, lóra szállók, taligába fogok, néha kerékpározom”)9 A kedvezőbb időjárás beköszönte után a határ minden részébe eljutott, de munkájában csak 1938-tól, a tanyai iskolák megnyitása, és azokban az állandó vallásoktatás megszervezése jelentette az első maradandó eredményt. A 99