Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története
eseményektől is távol esik, ami miatt egyházi életnek ott nyoma is alig van. Az áprilisi két istentiszteletet ideiglenes helyszínen tartották, később az iskola adott otthont a külvároson élők részére szervezett vallásoktatásnak és a vasárnapi istentiszteleteknek. Ahogy említettük, a helyszín a külváros, ám mégis az 1928-as évet tarthatjuk azon munka bevezetőjének, amikor a református egyháztanács figyelme a város peremén, illetve a tanyákon élők felé fordult. Már írtuk, hogy a karcagi tanyák, mindenféle „ rendszer ” nélkül, a dűlőkben szétszórva épültek (nem úgy, mint pl. a nagyobb népességet tömörítő bokortanyák vagy az uradalmak „pusztái”) és ezért igen nehéz volt közöttük központi épületet találni vagy kijelölni. A tanyai oktatás és a lelki gondozás szervezőinek nagy szerencséjére azonban az államilag finanszírozott leventemozgalom hasonló elvárásokkal jelentkezett a tanyavilágban. A 8-21 éves fiúk számára kötelező foglalkozások alól a külterületen élők sem kaphattak felmentést, ezért azok hatékonyabb megszervezésére és lebonyolítására a határt az 1920-as években öt, az 1930-as évek végére hét leventekörzetre osztották. A leventekörzetek központjául általában egy tanyát béreltek ki, ahol megtarthatók voltak a tantermi foglalkozások, a „tanyapallag”, azaz a tanyaépület körüli gyepes térség pedig a szabadtéri kiképzés helyszíne lett.12 A tanyai iskolák rendszerének kidolgozásakor ezekre támaszkodtak, illetve ezeket tekintették mintának. Elek György, 2007. 31. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, Debrecen (a továbbiakban TREL). Karcagon született 1914. december 24-én gazdálkodó családban. Karcagon érettségizett 1933-ban, teológiai tanulmányait Debrecenben végezte. 1937 szeptemberében tette le az első, 1940 februárjában a második lelkészképesítő vizsgát. 1937 őszétől 1940-ig külterületi segédlelkész volt, 1940 áprilisától 1941 szeptemberéig belterületi segédlelkész lett. 1941 nyarán Gaál István törökszentmiklósi esperes mellett folytatott szolgálatot. 1941 szeptember - 1942 január között helyettes lelkészként szolgált Karcagon. Bihari István, 2012. 31. A tanyai leventeotthonok kínálta lehetőséget vette igénybe az első években az 1937. október 1-jétől Karcagon szolgáló Bihari István lelkipásztor is,13 akit az egyháztanács tanyai segédlelkészként alkalmazott. 2012-ben kiadott önéletírásában megemlíti, hogy kezdetben az egymástól távol lévő levente-kiképzőhelyeket kereste fel, ahol egy leventeoktató vezetésével gyakorlatoztak a környékbeli fiúk, főleg cselédek, akik írni-olvasni se nagyon tudtak. Unták... (az alaki gyakorlatokat)..., ezért nem csoda, hogy felcsillant a szemük, amikor egészen másfajta foglakozásra hívtam fel a figyelmüket. Igaz előzőleg el kellett végeznem a leventetiszti iskolát Isaszegen, mert csak ilyen minőségben vehettem részt a levente kiképzésen” f Voltak természetesen olyan tanyai körzetek, amelyek adottságaiknál fogva kínálkoztak a központi szerepre. Ilyen volt a Karcagtól tíz kilométerre lévő Berek, ahol 1928-ban termálvizet és földgázt tárt fel a (egyébként kőolajat kereső) kutatófúrás. A város a következő évben strandfürdőt létesített ott, egy évtized múltán a fürdő szomszédságában a magánosok „szállói” mellett már városi szálloda, vendéglő és 97
