Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában
esküvőjére 1892-ben Debrecenből érkezett férjével együtt. Gabriella 1896-ban apja halálakor már özvegyként szerepelt a gyászjelentésben. E házasságból két gyermek született. Margit (sz.: Miskolc, 1874. január 25.) 1900. január 27-én a borsodivánkai Prónay Endre felesége lett. „Margit nővérem gyönyörű lány volt, de roppant hideg, két fián kívül senkit sem szeretett. Életének vége felé megszakadt vele minden kapcsolatom. ”33 Margitnak Prónay Endrétől két fia született, József és Endre. IQ. Prónay Endre volt az, aki bérbe adta borsodivánkai kastélyát a VIII. Edward vadászatát szervező Bedaux mérnöknek és akiről a korabeli sajtó is írt a neves vendéglátás kapcsán: „a híres Afrikavadász Prónay Endre és felesége, a vonzó szépségű Ábrányi Adrienne gyermekükkel már vasárnap utaztak el Olaszországba. ” Vagyis a kétútközi és az egerlövői kastélyok tulajdonosai közvetlen rokoni kapcsolatot ápoltak Margit házassága révén. 33 Bobory György emlékirataiból. 34 Bobory Zsuzsanna adatközlése. Sgy. 35 Országgyűlési Almanach. 1943. Gabriella második gyermeke György (Jászberény, 1883. február 1. - Budapest, 1949. november 23.) újabb rokoni szálat biztosított Kétútközhöz, hiszen elsőfokú unokatestvérét, a tőle 30 évvel fiatalabb Ilona/Helént vette feleségül. „Házasságkötésük előtt professzorokat kerestek föl, hogy megtudják, a rokonság befolyásolja-e utódaik egészségét. ”34 Érdemes röviden szólni ifj. dr. vitéz Bobory György pályafutásáról is, hiszen ő az, aki utolsóként végrendelkezik majd a kétútközi kastélyról és földekről. György Kolozsváron doktorált államtudományokból. Közigazgatási pályáját 1906-ban kezdte, 1908-ban lett szolgabíró. A világháborúban a mozgósítástól az összeomlásig katonai szolgálatot teljesített. A legtöbb harctéren megfordult, háromszor sebesült meg, számos háborús kitüntetést szerzett, köztük a tiszti ezüst vitézségi érmet. Bátor magatartásáért a kormányzó vitézzé avatta. 1919-ben lett a pétervásárai főszolgabírói hivatal vezetője, ám a tanácsköztársaság idején letartóztatták, ellenforradalmi tevékenysége miatt pedig halálra ítélték. Megszökött, majd 1919 augusztusában a román megszállás alatt újra átvette hivatala vezetését. A következő hónapban kormánybiztossá nevezték ki, 1920-ban pedig Heves vármegye főispánja lett, tisztségét 1925 májusáig töltötte be. A tiszafüredi kerületből háromszor jutott be a Parlamentbe: 1931-ben, 1935-ben és 1939-ben, második ciklusában a képviselőház alelnöke volt. 1937 áprilisától októberéig belügyi államtitkárként működött. Az Országos Frontharcos Szövetségben társelnök volt.35 Az Egerhez, majd a fővároshoz kötődő politikai pálya ellenére is ő volt az, akire Graefl Jenő mellett leginkább számíthattak a Kétútközben élők. A kapcsolat nemcsak a rokoni szálaknak volt köszönhető, hanem annak is, hogy György anyja, Graefl Gabriella többnyire a szomszédos Borsodivánkán élt Margit lányánál. A szoros családi köteléket mutatja, hogy Bobory György utazott le Kétútközbe, amikor Graefl Andort meggyilkolták, gyámja volt Graefl Ellának, és végső soron sosem veszítette 52
