Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában
Poroszló földterületei a XIX. század közepén, a jobbágyfelszabadítás időszakában már nagyjából egyenlő részben oszlottak meg három nagybirtokos között: az egri káptalan, báró Orczy Józsefné és Károlyi István birtokolták a falu határát. A poroszlói nagybirtokok tagosítása után lehetőség nyílt egy új birtokosi réteg születésére. Ezt a kedvező földvásárlási lehetőséget használták ki a Graefl testvérek, akik ebben az időben Csegén tartózkodtak. A csegei földbérlet felmondása után az első igazolható poroszlói földvásárlás 1869-ben történt, amikor gr. Pejachevich Lászlótól megvették az egykori Orczy - birtok maradékát, mely a falu északi részén helyezkedett el. így a kétútközi földeket joggal tekinthetjük a család egyik legkorábbi tulajdonának. A tulajdonosi átalakulás érintette a volt Károlyi-birtokot is. Ezeket a földeket eleinte más községek lakosai vásárolták fel, akik fokozatosan eladogatták részvényeiket. Ezeket részben poroszlói gazdák, részben két poroszlói középbirtokos, Pók Károly és Leöfl Sámuel vásárolta meg. Pók Károly földjei 1881-ben kerültek Graefl Károly tulajdonába. Előtte azonban, 1879 májusában 12000 forintért hozzájutott Károlyi Lajos poroszlói javaihoz is, egy tiszti lakáshoz és több apró birtokrészhez. Az 1890-es évek elején - valószínűleg az ő kezdeményezésére - tagosították a Károlyi szert, ahol hat részvényét három tagban, a Nagyálláson, a Vénasszonyban és a Tisza túlsó partján lévő Császlóban kapta meg. A poroszlói birtokvásárlások tehát még közösen kezdődtek, hiszen ahogy azt a Graefl József életútját bemutató fejezetben már jeleztük, a poroszlói, a megyaszói és a domaházi földeken „megosztoztak”, de a poroszlói Graefl-birodalom nagysága már Károly folyamatos vagyongyarapodásának köszönhető. Károly 1893-ra 5785 kát. holdnyi földterülettel Poroszló legnagyobb földbirtokosa lett. Az egri káptalannak csak 2316, a szatmári püspökségnek pedig mindössze 1790 kát. holdnyi földterülete volt. Két évvel később Jenő még az egri káptalan itteni területeit is bérbe vette, így a századfordulón már 8313 kát. hold volt a Graeflek birtokában. Negyedszázad alatt tehát a család a vármegye legnagyobb birtokosává vált.21 1895-ben Károly és fia, Jenő már 75 cselédet foglalkoztatott, akiknek munkáját többek között 2 lokomobil, 2 cséplőszekrény, 10 vetőgép, 84 eke, 15 garnitúra borona, 13 henger és 49 igásszekér segítette. Állatállományuk nagysága 709 szarvasmarhából, 135 lóból, 941 sertésből és 3304 juhból állt.22 Á. VARGA László, 1995. 33. Á. VARGA László, 2002. 444. Károly családi kastélyát - mely méreteit és berendezését tekintve inkább a vidéki kúriákra emlékeztet - 1872-ben építtette fel Poroszlón. Ez az épület két évtizedig szolgált a Graeflek otthonául. A családfő halála után a kúriát 1897-ben átépítették. A poroszlói lakhelyet ekkortól az elsőszülött jogán Jenő használta. Károly életművének megkoronázása a nemesek sorába történő felemelkedés volt. A nemesi címet és a poroszlói előnév használatának jogát Ferenc József 48
