Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában
SZUROMI RITA ÜSTÖKÖSÖK AZ ÉGEN: A GRAEFL- ÉS BOBORY CSALÁDOK A XX. SZÁZADI POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN Üstökösként tűntek fel és amilyen gyorsan emelkedtek magasra, oly gyorsan feledésre ítélte őket a történelem. A Graefl család sorsa évek óta foglalkoztatja az újkori történészeket, a fellelhető hiányos iratanyag miatt azonban még mindig van adósságunk korukkal, múltjukkal, szellemi és épített örökségükkel szemben. A Graefl család sorsa nem egyedi. Osztoztak annak a ma még viszonylag feldolgozatlan új nemesi rétegnek a sorsában is, akiknek felemelkedése a XIX. század második felében kezdődött és alig több mint fél évszázad után, 1944-ben véget is ért. E családtörténetben jól kimutatható az újnemesség viselkedéskultúrája. Jelen voltak a térség életében, mint nagyvonalú mecénások. Ugyanakkor társadalmi szerepvállalásukban látni kell az évszázados gyökerekkel bíró, tradicionális nemesség szokásainak való megfelelni vágyást is. Jól tükröződik ez a kétútközi kastély pompájában vagy a családi eseményeik ceremóniájának egyediségében, eleganciájában. Figyeltek Poroszlóra, melynek nevét előnévként viselték, de figyeltek rájuk is: esküvő, temetés nem múlhatott úgy el a családban, hogy arról a sajtó a részletes beszámolót elmulasztotta volna. A XX. század családtörténeti iratveszteségei miatt vannak és lesznek fehér foltok a Graefl család történetében. A levéltárakból szinte teljes egészében hiányzó okmányok pótlásához nagy segítséget adott Graefl Helén emlékirata, melyet idős korában gyermekeinek írt. Élete regényét 1983-ban vetette papírra. Ugyancsak támpontot adott a család kapcsolatrendszerének feldolgozáshoz a Bobory György által 1949-ben fiának írt feljegyzése. A községi, a vármegyei, a gazdasági és az egyháztörténeti iratok szintén adnak apró támpontokat a családtörténet megrajzolásához. Út a német polgárságtól a magyar nemesség felé A Graefl család története hiányzik a XIX. századi hazai genealógiai szakirodalomból, hisz rangjukat és nemesi előnevüket csak 1896-ban nyerték el. A családtörténeti kiadványok rendszerint szűkszavúan a következőket közük a poroszlói Graeflekről: „Régi német család, mely Svájcból költözött be az országba, József 1865-66-ban ügyvéd, pesti városbíró és követ, szabolcsi főispán, Károly építészmérnök, 1869-től poroszlói földbirtokos, 1896-ban magyar nemességet és előnevet nyert. Fiai Jenő 41
