Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában
közigazgatási bizottsági tag, nagybirtokos, a lótenyésztési bizottság elnöke, a gazdasági egyesület alelnöke, az alsó laskóvölgyi vízszabályozási társulat elnöke stb. és Andor, 7 évig szolgabíró, volt országgyűlési képviselő, szintén nagybirtokos, ki a megyei életben szintén tevékenyen részt vesz. ”1 BOROVSZKY Samu, 1909. 664. Á. VARGA László, 2002. 437. Ezt a Graefl Józsefet helyenként Jánosnak is írják. A családi iratok szerint a nemességszerző Károly atyja a keresztlevelek szerint József volt. Ezt erősíti az a tény is, hogy elsőszülött fiát is József névre keresztelték, tehát Lakner Anna férje keresztnevének a Józsefet kell elfogadni. - Forrás: Bobory Zsuzsa tulajdonában lévő családi iratok. KOMISZÁR Dénes, 2009. 52. Komisszárius: az egyes kerületek rendészeti igazgatása élén állt, választott tisztség volt. A német gyökerű, Svájcból Magyarországra áttelepült Graefl család eredetéről viszonylag egységesen foglalnak állást a família eddigi kutatói. Nevük írásmódjai - Grafl, Gräfl, Gräefl, Graefl - egyértelművé teszik származásukat, bár korai jogállásukat tekintve már vannak vitára okot adó kijelentések. A. Varga László a családot „ német nemességű, katolikus vallásának’’2 wqnqza, akik a XVIII. században települtek át Magyarország területére. A nemességnek nem, de a vagyoni helyzetnek ellentmond, hogy a hazánk területén legkorábban nyomon követhető szolnoki Graefl József (1779-1819) vagyonát tekintve a XIX. század elején csupán „szerény polgári”. Feleségével, Lakner Annával (1787. május 12. - 1835. szeptember 19.) együtt e század elején egyetlen ház tulajdonosai Szolnokon. Lakner Anna házasságkötése előtt minden bizonnyal a fővárosban élt, hiszen atyja Lakner Alajos (1755. - 1821. december 26.) pesti polgár és kertész, anyja pedig Kurtz Anna (Pest, 1766. január 9. - Pest, 1842. augusztus 3 L)4 A család szorgalmát mutatja, hogy a század első harmadára újabb ingatlanra tettek szert, amelyet ezúttal már bérbe is adtak, vagyis árendáltak. E családnév többször is szerepel a korszak szolnoki irataiban: József 1818- ban tanácsos, a városi molnár cég komisszáriusa,5 Ignác 1837-ben helybeli királyi sómázsás, később a serház bérlője. Az időbeli egyezést tekintve elképzelhető, hogy a szolnoki iratokban szereplő Graeflek testvérek voltak. E vizsgált időszakban a pesti iratok közt is felbukkan a família. Graefl Johannes 1807-ben kereskedő polgár, Josef 1819-ben vaskereskedő, Ignác 1840-ben polgári jogállású molnár, Ferenc 1844-ben szintén kereskedő. A szolnoki és a budai ág rokoni kapcsolatainak tisztázása még várat magára, ám polgári jogállásukat és szintén polgári foglalkozásukat tekintve nem nehéz a közös gyökerek közt összefüggést látni. Ennek a rokonságnak a tényét erősítheti, hogy a későbbi szabolcsi főispán, József 1846-ban árverésen vásárolt meg egy terézvárosi ingatlant, melynek korábbi tulajdonosai Lakner Alajos és testvére, Lakner Anna voltak. Mivel Graefl József házastársa Lakner Anna pesti szülők gyermekeként született, így bizonyára nem véletlen egybeesés történt akkor, amikor a fiatal József a Gyár utcában telek- és 42
