Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
Tárgy: Időszaki jelentés. Szolnok m. város polgármesterétől 41/1947 Ein. sz. Szolnok, városháza, telef.: 63 Hiv.sz. 155.557/1946.III.8-9. MAGYAR BELÜGYMINISZTÉRIUM. /városi osztály/ A./ Közállapotok: A vagyonbiztonság terén az utóbbi időben rosszabbodás tapasztalható. A bűnesetek száma szaporodik.165 Az elmúlt hó folyamán 187 esetben folytattunk árellenőrzést kereskedőknél. 4 esetben útellenőrzést és piacon minden nap ellenőriztük az árak alakulását. Az ellenőrzés eredménye 18 feljelentés. A piacon augusztus hó 15-ig irányárakat állapítottunk meg és ezzel olyan fogyasztási cikkek árainál is értünk el árcsökkenést, amelyeknek az árai egyébként a rendeletek szerint szabadon alakulhattak. Augusztus 15.-én a közellátási minisztérium 52.830/1947 II.sz. alatt körrendeletben megtiltotta az irányárak megállapítását és azóta az árak állandóan emelkednek. Feltétlenül szükséges lenne irányárak megállapítására, mert az irányárakkal a nyár folyamán elértük, - dacára annak, hogy Szolnok idénycikkekben nem önellátó város, - a szolnoki piac az ország egyik legolcsóbb piaca volt.166 Tüzelőanyag kiutalásban az elmúlt hó folyamán a A polgármester jelentésében nem említi meg, de az 1946 őszi esetet követően 1947 szeptemberében ismételten atrocitás érte az MTK Szolnokra érkező játékosait és szurkolóit. Az esetet a szociáldemokraták lapja leírta ugyan, de meg sem próbált magyarázatot találni az egyértelműen antiszemita cselekedetre: „Mintegy 200 főnyi szurkoló kísérte el az MTK-t Szolnokra, [...] Visszafelé jövet a feldühödött szolnoki közönség egy része a vonatot, amelyen az MTK játékosain kívül a szurkolók is helyet foglaltak kővel dobálta meg. Az MTK játékosok zavartalanul mentek ki a pályáról a vonathoz, a pályán csak a játékvezető vállát súrolta egy-két „féltégla”, [sic!] De mikor a vonat a szolnoki pályaudvarról kijövet a híd alatt elhaladt, a vasúti hídról kőtömeg zúdult az MTK vonatára. Sérülés nem történt, mert mind a játékosok, mind kísérőik hasra fekve védekeztek a kőzápor ellen. ” Szolnokmegyei Népszava, 1947. szeptember 11. Kőzápor az MTK vonatára Az árszabályozás tárgyában tanulságos a városi közgyűlés 1947. szeptember 24-i ülésének azon bejegyzése, melyből megismerhetjük az Anyag és Árhivatalnak a drágaság letörése tárgyában adott leiratát. Ebben megállapítják, hogy a forint 1946. augusztus 1-i bevezetése óta hatósági áremelkedés engedélyezésére csak kivételesen indokolt esetben került sor, „például akkor, ha a külföldről behozott áruk világpiaci árában bekövetkezett emelkedés áthárítása vált elkerülhetetlenné, mint a mosónátronnál, a külföldi bőrökből előállított áruknál. [...] Megjegyzendő azonban az is, hogy a forint érték bevezetését megelőző inflációs idők termelés és költségadatai a dolog természeténél fogva nem voltak alkalmasak arra, hogy a forintárak megállapításához alapul szolgáljanak. A forintérték bevezetésével megállapított forintárak még nem a tényleges forintérték helyzeten, hanem bizonyos megfontolásokon alapultak, /munkabérek, vámok, adók, valutaárfolyamok, pénzláb stb./Mindezek ellenére is áremelést csak igen indokolt esetben engedélyeztem. [...] Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy árleszállításokat lehet ugyan elrendelni, de olyan árak megállapítása, amelyek az önköltségek és méltányos hasznot nem fedezik, csak a kiárusításhoz és nem többtermeléshez vezetnek. ” Az Anyag és Árhivatal által 360
