Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
város nem részesült és így az iskolák téli tüzelőanyaga nincs ez ideig biztosítva. A tüzelőanyag kereskedők egyéni felvásárlásával sikerült valamennyi tüzelőanyagot a város lakossága részére biztosítani.167 A burgonya ellátás hiánya miatt főleg az ipari munkásság körében elégedetlenség tapasztalható és naponta jönnek küldöttségek üzemektől követelésekkel. A MOSZK168 központja f. hó 5.-én közölte velem, hogy Szolnok város részére nem áll módjában burgonyát szállítani addig, míg Budapest, a bányavidék és az ipari üzemek munkásságát el nem látta. Nem tudom vajon a MOSZK állapítja-e meg, hogy mely területek ipari, avagy mezőgazdasági foglalkozásúak, mert ha Szolnok várost nem tekinti ipari városnak, ahol a lakosságnak 58 %-a ipari foglalkozású, és a város összes szántóterületéből egy lakosra kb. 600 n.öl jut-, akkor vajon mennyi terület jut egy lakosra ott, ahol szerintük ipari munkásság van többségben.169 felvázolt közgazdaságtani alapelvekkel a közgyűlés nem szállt vitába, azt egyhangúlag tudomásul vették. MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 14961/1947 A város saját és üzemi alkalmazottai téli tüzelőanyag ellátásáról már a nyár folyamán gondoskodott 100000 forintot felhasználva a költségvetéséből e célra. A közgyűlés döntésének indoklásában kifejtette: „A város alkalmazottai jelenlegi javadalmazásuk mellett, saját erejükből a téli tüzelőanyag-szükségletüket beszerezni nem tudják. Az alkalmazottak által végzendő munka fokozottabb gonddal való elvégzését kívánja a képviselőtestület lehetővé tenni s az alkalmazottak súlyos anyagi gondjain kíván segíteni, amikor a rendelkező rész szerint határoz. ” MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 11841/1947; Az iskolák és a lakosság tüzelőanyag hiányának problémáját a városi költségvetésből orvosolni nem tudták, ezért Zsemlye Ferenc polgármester, Kalocsai Béla városi tanácsnok és Molnár Imre országgyűlési képviselő közösen fordultak az Iparügyi és Kultusz Minisztériumokhoz segítségért. Szolnokmegyei Népszava, 1947. december 11. Szolnok problémái Magyar Országos Szövetkezeti Központ. 1947. április 10-től 1950. március 16-ig működött. Létrehozását a Baloldali Blokk pártjai szorgalmazták, hogy a MOSZK-ba olvasztva felszámolhassák az addig működő szövetkezeti központokat, vagyis a „Hangya” Központot, a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központot (MSZK), a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központját (FSZOK), valamint a Földművesszövetkezetek Országos Központját (FOK). Forrás: MNL Országos Levéltár XXVII. N. 1. Magyar Országos Szövetkezeti Központ 1944-1950 és Tiszavidék, 1947. április 20. Megvan a szövetkezeti törvény A burgonyahiány leküzdésére Zsemlye Ferenc polgármester, Földi István főispán és Ragó Antal országgyűlési képviselő a szakszervezeti küldöttekkel közösen felutazott Budapestre. A kérdés rendezése október végéig váratott magára. Az állami közellátás kudarcát mintegy elismerve, a személyes alkudozás és pártpreferenciák érvényesülését büszkén felvállalva, ismét Gerő Ernő személyes döntéseként állították be az életkörülményeket javító intézkedés megszületését, aki „ megértve Szolnok dolgozóinak nehéz helyzetét, azonnal intézkedett, hogy városunk soron kívül 15 vagon burgonyát kapjon. Tíz vagon a városi lakosság, 5 vagon pedig az üzemi dolgozók között került kiosztásra.” Tiszavidék, 1947. október 26. Gerő miniszter segítségével 15 vagon burgonyához jut a város 361
