Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
működő akcióban elsősorban a kommunista hátterű Magyar Nők Demokratikus Szövetsége és a Nemzeti Segély munkatársai játszottak kezdeményező szerepet.93 Bővebben a Siess! Adj! Segíts! mozgalomról: http://www.archivnet.hu/politika/siess adj segits mozgalom a hadifoglyok korhazak es tudobetegek megsegitesere.html A gyermekotthon felállítását a Nemzeti Segély készítette elő, melyet 1948 tavaszán beolvasztották a Vöröskeresztbe, annak nevét felhasználva, ugyanakkor „megfelelő személycserékkel egybekötve ”. MNL JNSZML MKP ír. X. 40/a. 2. sor. 1. ő.e. 11. tétel, A megyei tömegszervező levele a járási, körzeti és városi titkároknak a Nemzeti Segély Vöröskeresztbe építéséről, 1948. április 8. MNL JNSZML XV. 16. Szolnok város rendezésével kapcsolatos iratok. Az intézmény 1949. január 1 -el állami kezelésbe került. Szolnokmegyei Népszava, 1947. január 2. Az egészségvédelem fejlődése Tiszavidék, 1947. március 2. Tüdőbetegkórházat kap Szolnok; A város vezetése, felismerve a beruházás jelentőségét, a Népjóléti Miniszter kérésére hajlandó volt a kórház telkét elcserélni, illetve az attól délre elterülő közterületet is átengedni. MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 6947/1947 A hazatérő hadifoglyok külön egyszeri gyorssegélyt is kaptak, illetve vegyes férfi és női ruhadarabokat, cipőket adományoztak nekik és hozzátartozóiknak. Am a kiutalt mennyiségek csak mintegy 25 %-ban fedezték a szükségleteket, s a leszerelő katonák munkába helyezése is nagyon nehezen ment az egyébként is súlyos munkanélküliséggel küzdő városban. Érdemi előrelépésként említést érdemel még az 1948. március 15-én megnyílt Vöröskereszt Gyermekotthon94 , ahol 6 éves korig a menhelyről beutalt, elhagyott, leginkább szülődén gyermekek kaptak gondozást.95 Szükség lett volna egy gyermek- és felnőtt átmeneti otthonra is, hogy a rászorulókat átmenetileg el lehessen helyezni és étkeztetni, ám 1948 végéig ezt a problémát nem tudták orvosolni. Míg a közellátás terén kevesebbet, a közegészségügy terén sokat javult a helyzet a front átvonulásakor tapasztaltakhoz képest, ami a lakosságot szolgáló orvosok számában is visszatükröződött. Szemben 1944-el, amikor csak egy orvos várta be a szovjet csapatokat a városban és egy a kórházban, 1947-ben már 3 tisztiorvos, 4 városi orvos és 51 magánorvos működött Szolnok területén, 1948-ban pedig ehhez képest is eggyel több tisztiorvos és öttel több magánorvos rendelt. A vármegyei közkórház több mint hatezer beteget látott el, akiknek nagyobbik fele vidékről érkezett. „A közkórházban helyezték el a „Stefánia” gyermekkórházat is, mely anyagiak és felszerelés hiányában képtelen volt működését tovább folytatni. ”96 Jelentősebb egészségügyi intézménynek számított még ekkor a Szülésznőképző Intézet közel kétezer ápolttal, a Dr. Papp Gábor szanatórium majd négyszáz beteggel és a Tüdőbeteg gyógyintézet, melyet a volt honvéd csapatkórházból alakítottak át 1947 márciusától kezdődően.97 Az ország első, korszerűen berendezett tüdőbeteg kórházát decemberben adták át ünnepélyesen, két 336
