Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
minden”n támadásával szemben. 1947 tavaszán az FKGP helyi szervezete teljes defenzívába szorult és igyekezett a nyílt konfrontáció helyett a pártközi béke irányába terelni az eseményeket.13 Bár a kisgazda jobboldal elleni fellépés ekkor még szoros együttműködésre késztette a két munkáspártot, ez a munkásegység 1947 nyarára fokozatosan megromlott, köszönhetően a közelgő választások mindinkább eldurvuló kampányának, a szociáldemokraták és kommunisták közötti, munkásszavazatokért folyó rivalizálásnak. Az országos koncepciós persorozat ugyanis már a következő parlamenti választásnak készítette elő a terepet, s a kisgazdapárt feldarabolásával, jobboldali politikusok emigrációba kényszerítésével, vagy bebörtönzésével a munkáspártok választási esélyeit volt hivatott javítani. Helyi jelentőségű, de városi szinten fontos fejlemény volt még a politikai életben az is, hogy 1947. március 26-án a Nemzeti Parasztpárt szolnoki szervezetének tagjaival is kiegészült a városi képviselőtestület.14 Mindez a Baloldali Blokk pártjainak szavazatarányát növelte a város közéletében, mely a kisgazdák befolyásának további csökkenését eredményezte.15 A politikai küzdelmek fordulatai mellett szinte elsikkad, hogy Szolnok, a háború utáni helyzetének konszolidálódásával és az újjáépítés előre haladtával újabb sikertelen kísérletet tett arra, hogy önálló törvényhatósággá alakuljon. Bár 1947 folyamán egy Zsemlye Ferenc polgármester, Tisza József kommunista, Guba Mihály és Mizsei Béla kisgazda képviselőkből álló küldöttség is járt a miniszterelnöknél és a belügyminiszternél, ahol ígéretet kaptak a törvényes intézkedések és előterjesztések megtételére, a város terve végül mégsem valósult meg. Ennek okairól Dr. Fülöp Tamás írt részletes tanulmányt a Zounuk 28. kötetében, így e helyütt részletes bemutatásától eltekintünk.16 A pártok politikai küzdelmének hevessége 1947 nyarán tovább fokozódott, s az addig kialakult erőviszonyok térképét az 1947-es országgyűlési választások rajzolták át végleg. Az augusztus 31-én megtartott szavazás azonban a Magyar Kommunista Párt által elkövetett csalássorozatról is nevezetessé vált. Egyrészt a választásokat megelőzően, a szavazásra jogosultak és a szavazójogból kizártak összeírásakor a kommunista párt összeíró biztosai igyekeztek Szolnokmegyei Népszava, 1947. február 13. Nyilatkozat Lásd az 1947. május 31 -i polgármesteri jelentést. MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 5190/1947 A három új tag: Dr. Lengyel Bertalan orvos, Szurmay Károly a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízmestere és Sárközy Károly, a két póttag: Fekete Lajos és Bulyáki József lettek. A képviselőtestület tagjainak politikai megoszlása póttagokkal együtt: MKP 7, SZDP 7, FKGP 7, NPP 5, PDP 1, Szakszervezetek 21 fő. MNL JNSZML IV. 422. Főispáni iratok 384/1948 Fülöp Tamás: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922-1947. In: Zounuk 28. (Szerk.: Fülöp Tamás - Czégény Istvánné) 205-249. p. 315
