Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
minél több jobboldalinak vélt embert kizárni a választásból, melynek érdekében sokszor valótlan kizáró okokat is feltüntettek. Ez ellen augusztus folyamán többen sikerrel fellebbeztek, ahogyan elvileg további kizárások eszközlésére is volt még mód. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az augusztus 10-i ideiglenes névjegyzékkivonatok adatai szerint a választókorúak 4,58 %-át szándékoztak kizárni. A fellebbezések és további kizárások mérlegekén a kizártak aránya 4 %-ra csökkent. Ugyanekkor Szolnokon sokkal nagyobb arányban törekedtek a kizárások keresztülvitelére, első körben a lakosság 7 %-ától megvonva a szavazójogot, mely arány a tömeges fellebbezések hatására 4,6 %-ra esett vissza. Ebből sejthető, hogy az összeírás kezdetén több száz embertől akarhatták törvénytelenül megvonni a szavazójogát, akik azonban még a választás kezdete előtt sikerrel bizonyították be a kizáró okok valótlanságát, s így visszakapták szavazójogukat. De még a nagyszámú fellebbezés mellett is a megyei átlagot mérsékelten meghaladó maradt Szolnokon a kizárások aránya, ami valószínűleg a város megyeszékhely jellegével, a háborús részvételt és deportálásokat végrehajtó központi hivatalok és rendvédelmi szervek egykori munkatársainak nagyobb számával függhetett össze. A kizártak fellebbezései ellenére is több mint ezer olyan ember volt Szolnokon, aki nem szavazhatott, míg a vármegyében tízezer, országosan több százezer embert fosztottak meg választójogától. Kimutatás a választójoggal rendelkezőkről és a választójogból kizártakról: Szolnok I. Választásra jogosultak száma II. Választójogból kizártak száma I + II Összesen A kizártak aránya I + II együttes számából Ideiglenes kimutatás 21544 1621 23165 7,0 % Végleges adatok 22357 1078 23435 4,6 % Változás mértéke +813-543 +270-2,4 % A választás napján egy másik választási csalást is elkövettek, melyet az tett lehetővé, hogy a választójogi törvény módosítása értelmében bárki szavazhatott lakóhelyétől távol is, egy ún. ideiglenes névjegyzékkivonat, közkeletű nevén „kékcédula” felmutatásával. A kommunista párt külön e feladattal megbízott tagjai között nagy számban osztottak ki üres névjegyzékkivonatokat, amelyeket azután valótlan adatokkal kitöltve egy-egy párttag elméletben akár tíz-húsz helyen is leszavazhatott, minden szavazókörben egyet-egyet leadva a nála lévő kékcédulákból. Természetesen sokan 316
