Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
Gépállomás alkalmazottjai igénytelen munkát végeztek, késtek, több esetben fusiztak stb. Előfordult, hogy egy „ traktoros [...] a tsz. földjét nem találta meg, és két napig az egyéni dolgozó paraszt részére szántott”.117 A Gépállomás pedig azért nem szeretett a téeszeknek dolgozni, mert nem fizettek mindig és időben, szemben az egyéni parasztokkal, akik igen. Az egyéni gazdák, akiket nem hogy nem patronált a rendszer (mint a téeszeket), hanem egyenesen fel akart számolni, rendszeresen és pontosan fizettek a Gépállomásnak (a traktorosoknak valószínűleg borravalót, kis ételt, italt is adtak). MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 265. Varga Lajos, a Mezőgazdasági Osztály vezetőjének hozzászólása (MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 148.). MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 151. Csuka Lajos hozzászólása (MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 73.). A Kossuth Tsz - és annak elnöke, Deme János - azzal fokozta az ellene irányuló politikai ellenszenvet, hogy nem akart jelentős mennyiségű műtrágyát sem kiszórni, hiszen magas állatállománya miatt rendelkezett szerves trágyával, így ez is fölösleges tőkekiáramlás lett volna. A pártvezetés is elismerte, hogy „a kedvező állattartási szint mellett talajerő-gazdálkodásuk mérlege még így is sokkal kiegyenlítettebb, mint bármely más tsz-é a városban. [...] Ezeket a tényeket el kell fogadni, azonban az álláspontjukkal mégsem lehet egyetérteni”,118 mert a műtrágya használatával még jobb eredményeket érhetnének el. Még 1959 tavaszán is a legnagyobb vita a Kossuth Tsz műtrágya-felhasználása körül bontakozott ki. Függetlenül attól, hogy a földterület 22%-át megtrágyázták szerves trágyával (az egészet négy év alatt kellett elvégezni), a bizottság ragaszkodott a műtrágya felhasználáshoz is. A gazdasági racionalitást talán fel sem fogva indítványozta a pártvezetés, hogy „a [téeszben lévő] pártszervezeten keresztül kell ezt a kérdést erősen kézben tartani. Nem lehet megengedni, hogy az az érvelés legyen, hogy a szerves trágya mellett a termelőszövetkezet a jövedelmét el tudja látni. Meg kell győzni a termelőszövetkezetet, hogy a műtrágya felhasználását is vegyék igénybe. 19 (A kissé értelemzavaros „jövedelmét el tudja látni ” fordulat megfejtése az lehet, hogy „trágyázás! kötelezettségét el tudja látni”, vagy „jövedelmét másra is fordíthatja”.) Ebben a pár mondatban benne van az irányított gazdaságok minden ambivalenciája: politikai nyomásgyakorlás a gazdaságra, az önálló vélemény elfojtása, a racionális érvelés meg nem hallása. Kijelentették: „nem szabad megengedni, hogy mindent a maguk fejük szerint végezzenek”,120 függetlenül attól, hogy Jászberény legjobban működő (pontosabban: egyetlen jól működő) téeszéről volt szó. 234
