Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
7. Konfliktusmezők A mezőgazdaság „szocialista átszervezése” során több aktuálisan pragmatikus és szociokulturális beidegződésre visszavezethető konfliktusmező is kialakult. Két alapvető konfliktusmezőt lehet elkülöníteni: a Pártközpontnak való megfelelési szándékból a tervutasítást maradéktalanul végrehajtatni kívánó politikai elit és a reális felelősséggel rendelkező, emiatt racionalitásra törekvő gazdasági vezetők közötti konfliktust, az évszázados társadalmi és lokális beidegződések nyomán felszínre törő ellenérzések szülte meg nem értést és ellenségeskedést. Mindkét mező konkrét szituációkban realizálódó partíciókra osztható, amelyek egyenkénti szemlélése és vizsgálata is termékeny lehet az elemző munka szempontjából, de ez az a két alapszembenállás, amely meghatározta az ellentétek dinamikáját. Egy harmadik, nehezen körvonalazható konfliktusmező is kialakult, amely magából az irracionális és életszerűtlen szocialista gazdasági modell, valamint az empirikusan igazolt és működőképes kapitalista (túlélési) reflexek által determinált összeférhetetlenségéből adódott. Az alább említett példák közül kevés a tisztán egyik vagy másik konfliktusmezőbe tartozó. Legtöbb esetben ezek a szembenállási területek együttesen vannak jelen. 7.1. A Gépállomás és a műtrágya-felhasználás körüli „anomáliák” A mezőgazdasági munkák elvégzéséhez elengedhetetlen gépeket a jászberényi székhelyű, de a Járási Pártbizottsághoz tartozó Gépállomástól szerezték be mind a téeszek és a földműves-szövetkezetek, mind az egyéni gazdák. Ezt a sajátos, „közös lónak túrós a háta” helyzetet az bonyolította, hogy nemcsak a jászberényi VB nem adhatott utasítást a Gépállomásnak, hanem a téeszek egy része sem kívánta igénybe venni a szolgáltatásait. Más részük pedig egyenesen elégedetlen volt a munkavégzés minőségével. Az a kép rajzolódik ki a vonatkozó források alapján, hogy sem a téeszek nem alkalmaztak szívesen a Gépállomástól bérelt gépeket, sem pedig a Gépállomás alkalmazottjai nem szerettek a téeszeknek dolgozni (jövedelmezőségi konfliktusmező), a politikai vezetés viszont a Pártközpont felé irányuló konformizmusa miatt végre kívánta hajtatni a tervutasítást (elvi konfliktusmező). A különvéleményét leginkább artikulálni merő Kossuth Tsz azért nem akarta a gépeket igénybe venni, mert volt állati igaereje és az állatokkal dolgozók munkaegysége nagyobb volt, mint a növényápolási munkát végzőké;116 ezzel gyakorlatilag csak kiáramlott a tőke a téeszből, de az állatot ugyanúgy etetni kellett, vagy levágni, ráadásul csökkent egyes téesztagok jövedelme is. A másik probléma a gépekkel történő munkavégzés minőségével volt: az összes jegyzőkönyvezett megjegyzés arról számol be, hogy a MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 94. 233