Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
A VB nem mondott le az óriásbirtok kialakításának tervéről, amely szerint hosszútávon két téesz maradt volna a városban. Ennek érdekében 1961-re a téeszek számát megfelezték volna újabb összevonásokkal.115 Egyesíteni akarták a Dobó István Tsz-t a Március 15. Tsz-szel, amellyel valójában az előbbin akartak segíteni. A Dobó István Tsz mindössze 773 kát. holdon gazdálkodott, amiből 470 kát. hold volt szántó, ami még brigádterületnek is kevésnek bizonyult. Sem beruházásokra, sem a betervezett munkaegység kifizetésére nem volt elég pénze. A Március 15. Tsz ellenben a város legjobban működő termelőszövetkezetei közé tartozott, ráadásul területe teljesen összefüggő volt a Dobó István Tsz-szel. így az egyesítésük a VB elsőszámú tervei között szerepelt, mely 1960 végén meg is valósult. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB Tsz 1959-1960. I960., 99. Hasonlóan akartak eljárni a Dózsa Népe és a November 7. Tsz-ek esetében is, amelyek homokos területe szintén összefüggő volt. Egyesítésüket a második ötéves tervben (1961-1965) előirányzott nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítés és a kertészetük fejlesztése indokolta. A két téesz Vörös Csillag néven egyesült 1961 folyamán. A Március 15. Tsz-t még mindig nem hagyták volna kibontakozni, újabb gyengén működő téeszeket (Lehelkürt és Haladás) javasoltak hozzácsatlakoztatni. Az egyesítés célja itt a terv teljesítése, mert tisztában voltak vele, hogy a két kis téesz önerőből képtelen lenne teljesíteni a tervet, s közben elfogadható munkaegységet biztosítani a tagjainak. Ez a terv végül nem valósult meg, a Március 15. Tsz nélkül egyesült a Lehelkürt és a Haladás, felvéve a Rákóczi Tsz nevet. Ezzel lezárult a mezőgazdaság kollektivizálásának második, végső hulláma, valamint az új rendszer megszilárdítása Jászberényben, és a termelőszövetkezetek elindulhattak a konszolidáció útján. A hatvanas évektől előtérbe került a nagy gazdaságok közös vállalati jellege, aminek következtében a hatalom teret engedett az egyéni tapasztalatokra épülő üzemszervezési és munkadíjazási formáknak. A hetvenes években két nagy összevonás volt: 1973-ban egyesült a Rákóczi és a Kossuth Tsz, 1976-ban csatlakozott hozzá a Március 15. Tsz is, valamint a jászberényi Vörös Csillag, a jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés és a pusztamonostori Búzakalász Tsz-ekből pedig létrejött a Zagyvamenti Tsz. A termelőszövetkezetek - rendszeres állami tőke injekció mellett - lassú fejlődésnek indultak, s a hetvenes évek során történő összevonások után a Kossuth Tsz egyértelműen kiemelkedett közülük. Ezután területe meghaladta a 7 000 kát. holdat, bruttó éves jövedelme pedig az 50 millió Ft-ot, ezért a 19/1975. sz. MT rendelet alapján az I. kategóriába került. A rendszerváltást követő rövid recesszió után csökkenő taglétszám mellett is növelni tudta bevételeit és gazdasági eredményeit. 232
