Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
nélküli hitelből épített egy növendékmarha-istállót, az Egyetértés Tsz-ben pedig állami erőforrásból épült egy 50 férőhelyes magtárpadlásos tehénistálló.111 MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB Tsz 1959-1960. 1959., 95. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB Tsz 1959-1960. 1959., 98. A várostól északra, a Jászárokszállásra vezető Jászberényi út két oldalán fekvő hét kis termelőszövetkezet (Aranykalász, Bercsényi, Hajnalcsillag, Kinizsi, Rákóczi, Újélet, Viharsarok) összevonását a Párt és a Tanács VB sürgette.112 Nem meglepő a VB-k aktivitása ez ügyben, hiszen az érintett hét téesz a legproblémásabb szövetkezetek közé tartozott. Az Aranykalász és a Rákóczi korábban téeszcséként működött, amelyek megalakulási körülményeiről tudni kell, hogy 1951-ben elébe menve az agitációnak kezdeményezték a társulást, és megrendszabályozásuk - az alapszabály maradéktalan betartatása és a kompromittáló személyek eltávolítása mellett a téesszé való átalakításuk - folyamatosan téma volt a VB-üléseken. A Viharsarok, Új élet és Bercsényi voltak azok a hírhedt peresi-felsőmuszályi téeszek, amelyek mind az alakuló közgyűlést, mind a közös munka elkezdését a végsőkig halogatták. Vezetőik nem akartak hitelre beruházni, hanem szép lassan kívánták előteremteni a szükséges pénzmennyiséget. Ez hagyományos paraszti mentalitást tükrözött, s figyelembe véve azt, hogy kihasználatlanul álló istállókban bővelkedtek, nem is terveztek rosszul. A Kossuth Tsz példája megmutatta, hogy még egy, a Párttal lojális, de külön utat járó téesszel sem voltak mindig elnőzőek - függetlenül a gazdasági eredménytől -, nyíltan szövetkezésellenes vezetőséggel pedig egyáltalán nem. A VB szimbolikus és pragmatikus lépésekkel is igyekezett megmutatni hatalmát a téeszek „fekete bárányainak”. A jászberényi gyakorlattól eltérő módon, az egyesült téeszeknek nem valamelyik - általában a legerősebb - korábbi téesz nevét, esetleg egy ezektől különböző magyar - a kommunizmus által magáévá tett - történelmi személyt, vagy egy szocialista terminust (pl. egyetértés, haladás, felszabadulás stb.) választottak névként, hanem egy, a magyar szocializmus legitimációja és nemzetközi támogatottságaként értelmezhető nevet, Lenin elvtárs nevét. Ennél gyakorlatibb „büntetés” volt az, hogy az alakuló közgyűlésen megválasztott elnököt, Kövér Kálmánt - aki nem volt hajlandó belépni a Pártba - háromhónapnyi elnöklése után menesztették, és helyére azt a Beszteri Mihályt nevezték ki, akit a lakosság körében még a tanácselnöknél és a párttitkárnál is nagyobb ellenszenv és félelem övezett. A VB szimbolikus politizálását támasztja alá az Augusztus 20. és a Jóreménység Tsz egyesítése is, amelyek November 7. Tsz - vagyis a „ nagy októberi szocialista forradalomra” emlékező - néven működtek tovább. Összevonásuk egyébként gazdaságilag is indokolt volt - egymáshoz közel, a Nagykátai út két oldalán, a várostól dél-délnyugatra helyezkedtek el -, viszont kitűnik, hogy azon téeszek, amelyeket a VB „kommendált” össze, azok rendre a szocializmus kurzusához illeszkedő neveket kaptak, míg az önálló kezdeményezéseknek lehetőségük volt szabad névválasztásra is. Az érintett téeszek állami beruházások előtt álltak, mert egyiknek sem volt számottevő jószágférőhelye. 230
