Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)

TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje

Dobó István Tsz

Dobó István Tsz

Dobó István Tsz

Földterület: 4 412kh

Petőfi Tsz

Lehelkürt Tsz Földterület: 1 227 kh

Lehelkürt Tsz Földterület: 1 267 kh

Rákóczi Tsz Földterület: 3 239 kh

Lehelkürt Tsz

Haladás Tsz

Haladás Tsz

Haladás Tsz

Dózsa Tsz

Augusztus 20.

Földterület: 542 kh

November 7. Tsz Földterület: 1 740 kh

Vörös Csillag Tsz Földterület: 4 822 kh

Szabadföld Tsz

Jóreménység Tsz

Jóreménység Tsz

Egyetértés

Egyetértés

Dózsa Népe Tsz Földterület: 1 503 kh

Alkotmány Tsz

Alkotmány Tsz

Forrás: MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB Tsz 1959-1960. 1959., 98.;

MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB Tsz 1959-1960. I960., 7.;

MNL JNSZML XXLH-501 Jb VT VB jkv. 1962. március 16.

Az őszi munkák befejeztével elsőként a Béke Tsz - melynek tagja volt a Hunyadi Tsz is - csatlakozott a Kossuth Tsz-hez. Önkéntességüket mind a Párt VB, mind a Tanács VB örömmel fogadta (amely egyébként aktivizálódott az egyesítés terén, politikai nyomást gyakorolva az általa együtt elképzelt téeszek vezetőségére), és érdemeiket méltatva kérte számukra a megyétől a működési engedélyt. Való igaz, hogy sok reális érv szólt a két téesz egyesülése mellett. Mindkét téesz a város belterületétől délkeletre, a Szolnok-Hatvan vasútvonal és a Jákóhalmi út (31-es főút) között helyezkedett el, földterületük 95%-a egymással összefüggő volt, és a területükön végigvonuló két főútvonal (31-es: Jákóhalmi út, 32-es: Jásztelki út) megoldotta a bekötő utak problémáját is. A két téeszben végrehajtott beruházások (100 és 50 férőhelyes magtárpadlásos tehénistálló, hizlalda) és korábbi gazdasági épületeik alkalmassá tették őket a nagyüzemi gazdálkodás kialakítására.109

1959. december 23-án tartották alakuló közgyűlésüket, ahol az új vezetőség Deme Jánost, a korábbi Kossuth Tsz elnökét választotta meg elnöknek.110

MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB Tsz 1959-1960. 1959., 96-97.

BESENYIV. 1998. 20.

Szintén önálló kezdeményezésként egyesült az Alkotmány és az Egyetértés Tsz Dózsa Népe Tsz néven. Egymással határos földterületeik a Zagyvaparton (a belterülettől délnyugatra) helyezkedtek el, így minden utólagos földrendezés nélkül egyesülhettek. Mivel 1959 tavaszán alakultak, zömében kisbirtokosokból, nem rendelkeztek megfelelő gazdasági épületekkel (férőhelyeik a jószágállomány 73, illetve 35 %-át tudta mindössze befogadni), ezért az Alkotmány Tsz anyagfedezet 229