Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
Bányai János tanácselnök ismertette az eredményeket. Ezek szerint a Tanács alakuló ülése (1958. december 5.), de főleg a jászberényi pártaktíva (1959. február 1.) óta gyökeresen átalakult a város mezőgazdaság-szervezése, és a rendezendő földterület mintegy 88%-a a szocialista szektorba tartozott. Ez alapján látszik, hogy a szervezett agitáció hatására 14 829 kát. holddal nőtt termelőszövetkezetek - ezzel együtt a szocialista szektor - földterülete, vagyis a téeszek a szocialista szektorban is kiemelkedő, 64%-os arányt foglaltak el. Az egyéni gazdák kezén 7000 kát. hold terület maradt, amelyből mindössze 2000 kát. hold volt szántó, vagyis téeszterületek 59%-os szántóarányához képest ez mindössze 28% volt. Ezek szerint az inkább legelőket birtokló, tehát állattartó parasztság állt ellen az agitációnak. A termelőszövetkezetek megszilárdítása ügyében Rabi Imre rendőrhadnagy biztatta a tanácstagokat, hogy „bizalommal jelentsék a rendőrségnek”96 a mezőgazdaság átszervezését kritizáló egyéneket. Csótó István hangsúlyozta, hogy „kényszer-intézkedésekhez is hozzá kell nyúlni”91 a munkafegyelem elérése érdekében. Jól érzékelte tehát a Tanács, hogy a parasztság ilyen gyors ütemű és nagyarányú belépése mögött nem húzódott valós elhatározás. Csótó eloszlatta a Tanács illúzióit a kormányzati segítőszándékot illetően is, mikor közölte, hogy „ ilyen csodavárásba ne essenek, hogy a következőkbe[n] majd ezrével kerülnek ki a gépek”9* a termelőszövetkezetekbe. Annyit tudott garantálni, hogy politikai nyomást gyakorolnak majd a Gépállomás vezetőségére. Hozzászólásának legépületesebb része a kádári közmegegyezés a téesz-szervezés kontextusába helyezése volt. Kifejtette, hogy a forradalomban résztvevők „nem mind ellenség”, és türelmet kell tanúsítani azok iránt, akik pusztán „maguk sem tudják, mit beszélnek” 99 Helyesen látta meg, hogy ez a 88%-os eredmény hetek alatt szertefoszlott volna, ha az ebből fakadó elbizakodottság erőszakosságba csapott volna át. Ezért megértésre és türelemre intett mindenkit, hiszen jól tudta, a középtávú társadalmi béke csak akkor maradhatott fenn, ha meg tudják őrizni az önkéntesség és a szerves fejlődés látszatát.100 MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 8. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 10. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 10. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 10. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 11. A földrendezés előkészítése 1959. április 14-én indult meg az erre a célra megalakított Földrendező Bizottság vezetésével és az érintett szereplők (állami szervek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, Gépállomás, egyéni parasztok) képviselőinek részvételével. A munka során figyelembe vették a későbbi téeszösszevonások szükségességét is, és így alakították ki az egyes nagyobb, összefüggő táblákat. A kevesebb téesz előnyei közt tartották számon a szakemberhiány enyhítését, az építési és beruházási költségek csökkentését, valamint a jobb üzemszervezés lehetőségét. Számba kellett venni a megművelésre alkalmatlan, 226
