Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
de szőlő- vagy gyümölcstermesztésre alkalmas területeket is, ahová kezdeményezték a szükséges telepítések mielőbbi elkezdését. A tagosítás alapvető irányelvei közé tartozott, hogy az „ egyénileg dolgozó parasztok nem kaphatnak jobb földet, mint a termelőszövetkezetek” Az összevont bizottsági ülésen nyíltan kimondták, hogy „a földrendezés egy lehetőséget ad arra, hogy ezeket az embereket [a magángazdálkodókat] így orientáljuk a tsz-ek felé”fn A Földrendező Bizottság május végére 25 000 kát. holdat vett számba, és júniusban kezdte meg a tagosítást. Lassította a végrehajtást, hogy az egyéni gazdák nem jelentek meg a bizottság előtt és egyéb módon is akadályozták annak munkáját. A parasztok ugyanis jól tudták, hogy csereingatlanként kapott földterületük rosszabb minőségű és töredezettebb lesz, mint korábbi földjeik. Ez volt a leghatásosabb adminisztratív eszköz a hatalom kezében, amelyet ki is használták. Még 1961-ben is történtek olyan visszaélések, hogy jó minőségű feketeföld helyett homokos, bozótos, erdős terültetet ajánlottak fel középparasztoknak, akik közül többen el sem fogadták a csereingatlant, csak lemondtak birtokaik egy részéről.103 Nehezítette a bizottság döntését az olyan területek rendezése, ahol sok zárt kert, vagy állami gazdaság aprózta el a földterületet (pl. Tőtevény). Beszteri Mihály javaslata (MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 158.). MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 177. Balla interjú 2012. NAGY J. - TÓH J. 1970. 188. BESENYI V. 1998. 19. NAGY J. - TÓH J. 1970. 190. Július 10-én függesztették ki a földrendezés eredményét, ami után azonnal megkezdődött a mezsgyék összeszántása, a táblák kialakítása. Az évszázados határvonalak eltűnése súlyos érzelmi és anyagi károkkal is járt. Néhányan a traktoros feltartóztatásával próbálkoztak, mások gyorsan felszántották és másodvetéssel bevetették a földjeiket, hogy az évben ne essen a tagosításba.104 Az árkok beszántásával sok terület belvízelvezető csatornái szűntek meg, így pl. a Kossuth Tsz sem volt kizárólag nyertese a tagosításnak. Azokkal az egyéni gazdákkal, akiknek földje a tagosítás következtében a téesz területébe esett, földhaszonbérleti szerződést kötöttek. A bérleti díj mértéke 8 kg búza/AK volt, de csak 16 AK/kat. holdig fizettek.105 Összehasonlításképpen: ma 40 kg búza tesz ki 1 AK-t. A bizottság nem csak a termelő szövetkezetek birtokait rendezte, hanem kiegészítette az állami gazdaságok területét is, valamint tartalékolt 738 kát. hold művelésre alkalmatlan területet a város északi részén létesítendő erdősávra.106 227
