Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
földterületet, vagyis azzal számolt, hogy egy éven belül mindenki, aki egy adott téesz terjeszkedési területén belül élt, belép a téeszbe. Az 1958-as év fordulópontot jelentett a mezőgazdaság szocialista átszervezésében - erre Varga Lajos is felhívta a figyelmet -,64 hiszen az év őszén járt le az állami tartalék földek kiadásáról szóló 1953. évi rendelet, amivel nagymennyiségű földterület vált szabaddá, melyből elsőként az állami gazdaságok, majd a téeszek és végül a téeszcsék részesedhettek. Ez a helyzet nagy lehetőséget teremtett mind a téeszcsék ellehetetlenítése, mind a téeszek megerősítése tekintetében. Dobosi Imre VB-titkár összegzőjében65 felvázolta a következő, az 1959. évi nagyszabású szervezési munkát, amelynek eredményeképpen meg is kellett haladni az 1956-os szintet (amit 1958 végére még csak elérendőnek tartottak). MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 153. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 151-152. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 1-36. A szervezett agitáció menete a következő volt: 1. Akármilyen kicsi területtel, akár néhány száz kát. holddal is meg kell alakítani a tervezett téeszeket, hogy legyen hova beléptetni a parasztságot. 2. A rendszerhez lojális parasztokat be kell szervezni az agitációs munkába, akiknek van bizalmi tőkéje a többiek között. 3. A tömegszervezeteket (KISZ, Nőtanács) is be kell vonni a munkába, akik a fiatalok vagy a feleségek révén próbálnak majd nyomást gyakorolni a gazdasági ügyekben döntő szóval bíró férfi családfőre. 4. Hangosbemondón és minden egyéb fórumon (plakátok, gyűlések, állami ünnepek) „méltatni kell a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit”. Azt is kiemelte azonban a párttitkár, hogy az eredmény nem rajtuk múlik, „ hanem a dolgozó parasztságon ”. Ennek alátámasztására hozta példaként a megye 15 éves tervét, ami igen széles időkeretet hagyott a téeszek megalakulásának és önfenntartó működésük beindulásának. Ezzel elejét kívánta venni a politikai túlbuzgóságnak, ami a téeszesítés első hullámában a nagymértékű erőszakhoz vezetett. Dobosi nem bizonyult erélyes vezetőnek és jó szervezőnek, ezért még az év vége előtt új vezetőt választottak a jászberényi Párt élére Bacsa Ferenc személyében. Az 1959. évi „nagy kampány” az ő vezénylésével történt, habár, amint látni fogjuk, nagyobb szerepet kapott az agitációban és a konfrontációban (Párton belül és kívül is) egy nagykunsági megyei küldött, Csuka Lajos. 6. A téeszesítés második hulláma Jászberényben 1959. január 13-án (egy nappal az új direktíva kihirdetése előtt) tartotta rendkívüli ülését66 a VB, melyen mintegy tablót adva, jelen voltak a bizottsági tagok mellett megyei (pl. Váczi Sándor) és országos (pl. Roska István) pártfunkcionáriusok, 220
