Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
Jászberény politikai és gazdasági vezetői, valamint a tömegszervezetek és az oktatás képviselői. 6.1. Az agitáció irányelvei és gyakorlata A téeszesítés második, befejező hullámának részletes menetrendje és cselekvési terve volt. Ennek egyik legfontosabb eleme az egy időben és minél szélesebb körben történő szabályos „lerohanás” volt. Úgy gondolkoztak, hogy ha a parasztokat egyszerre agitálják a téesz felé, akkor kevesebb lehetőségük lesz egymás lebeszélésére, ellenirányú befolyásolására. Az agitátoroknak összehasonlító adatokkal és gyorsan alkalmazható érvekkel kellett rendelkezniük a szövetkezeti munka előnyeiről és külföldi eredményeiről. Ezt a munkát az ezután megalakítandó Fejlesztési Operatív Bizottságnak (FOB) kellett összefogni, melynek tagjai lettek a város politikai és gazdasági vezetői.67 67 Váczi Sándor hozzászólása (XXXV-4-a Jb MSZMP VB jkv. 1959., 12-13.). 68 MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB Tsz 1959., 19. 69 MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB Tsz 1959., 11. 70 XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 28. A meggyőzésben a hangsúly a politikai manipuláción (propaganda), az egzisztenciális (álláshelyek biztosítása/megszüntetése) és pszichikai zsaroláson, valamint a gazdasági ellehetetlenítésen (értékdeficites tagosítás és földcsere, megemelt adók a téeszcsék esetében) volt. Egyszerre hangsúlyozták az önkéntességet és a „szívós politikai munkát”'.6 * „ az önkéntesség abban van, hogy a paraszt írja alá a belépési nyilatkozatot [...] 10-szer is ki kell menni, de agitátornak, és nem rendőrnek, politikai eszközökkel kell meggyőzni” 69 A gazdasági nyomásgyakorlás céljából arra utasították a vállalatokat, hogy az egyéni gazdák helyett a téeszekkel vagy a földműves-szövetkezetekkel kössenek szerződést, leverve ezzel bizonyos termékek árát, így kényszerítve a parasztokat magángazdaságuk feladására. Jászberény mezőgazdaságának szocialista átszervezése azért volt nagyon fontos a megye számára, mert a város - járási székhelyként - eredményei hatással lehettek a térség más településeire is. A zártközű megbeszéléseknek is megvoltak a maga retorikai konszenzusai, dramaturgiája. Megfigyelhető, hogy minél magasabb szintről érkezett egy előadó (pl. Központi Bizottság, Megyei VB), annál békülékenyebb, polkorrektebb hangnemet ütött meg. Pl. Roska István KB-kiküldött hangsúlyozta, hogy a parasztokkal mint „jövőbeli tsz.-tagokkal” [kell beszélni és] nagy türelmet kell tanúsítani az agitátoroknak”.70 Ha csak arra van lehetőség, támogatni lehet egy alacsonyabb szintű társulást is, habár a végcél a termelőszövetkezet. Nem zárkózott el a téeszek - az egyéni sajátosságokra épülő - alapszabály-összeállításától sem. A legfontosabb mondat azonban ezután következett: „Számba kell venni utoljára, magunk között vagyunk, 1956 előtt mindenféleképpen vittük az agitációt és [...] előfordul, hogy az 221
