Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
1952-es év növekvő beadási kötelezettségei megtörték a téeszek fejlődését, az egyéni gazdákat pedig már a létbizonytalanságba taszították.34 1953-ra az aszály és az irracionális beszolgáltatások miatt a téeszek és a törpebirtokosok állatállománya katasztrofális állapotba került.35 Ez évben a vetőmagról mindenkinek magának kellett gondoskodnia,36 ami a tavaszi munkálatok késését hozta magával. A kilátástalan helyzet következménye lett, hogy ezúttal már kisközépbirtokosok (is) beléptek a téeszbe, de kizárólag a Kossuth-ba. A téesz ez évi belépőinek átlagos földterülete 10,6 kát. hold volt, tehát jól látszik, hogy a gazdálkodni tudó és akaró emberek azt a szövetkezetét választották, amelyik az ésszerűen gazdálkodó téesz hírében állt. Különösebb agitáció nélkül (gazdasági kényszerűségből és politikai előrelátásból) alakultak meg a város téeszcséi: a Harcos, a Talpra Magyar, a Rákóczi és a Dózsa átlagosan 5-8 kát. holdas kisbirtokosokból.37 Az 1953-as új kormányprogram következtében egyes téeszekből tömeges kilépések történtek (a Talpra Magyar Tsz 50%-os tagvesztesége miatt egyesült a Petőfivel),38 más téeszek azonban épp az új iránynak köszönhetően álltak „ növekedési pályára”. 1954-ben a megmaradt termelőszövetkezetek gazdasága megszilárdult, ám az 1955-ös politikai fordulat megakasztotta a fejlődést. Az év októberéig 180 új tag 1800 kát. holddal való belépését irányozták elő, amely újabb adminisztratív intézkedésekre sarkallta a Tanácsot. Nyomást gyakoroltak a meglévő téeszcsékre, amelyek így átalakultak téeszekké.39 Az erőszakos agitáció következtében belépő agrárproletárok visszahúzó hatással voltak a már meglévő téeszek gazdálkodására, ezért zömében középparasztokból (17,2 kát. holdas földátlag) megalakíttatták a Béke Tsz-t.40 Az 1956-os forradalom és szabadságharc következtében akadozott az élelmiszerellátás, hiányzott a megfelelő mennyiségű tüzelő és az őszi vetést csak 50%-ban végezték el. Három téesz (Dózsa, Harcos, Béke) felbomlott, a maradék háromból egyedül a Kossuth Tsz tudott jó eredménnyel zárni, s időben megtartani a zárszámadó közgyűlést. A Március 15. Tsz-ből sem volt tömeges kilépés, ott a vezetőséggel szembeni csoportosulások miatt tolódott a zárszámadás a következő év elejére. A Petőfi Tsz ismét deficittel zárta az évet, s adósságuk meghaladta az 1,5 KUNOS István: Jó eredményt hozott a feltárt szalma etetése a jászberényi „Petőfi” tsz-ben. Szolnok Megyei Néplap (5) 5, 3. VARGA Illés: Földművesszövetkezeteink feladatai az új esztendőben. Szolnok Megyei Néplap (5) 5, 3. MNL JNSZML XXIII-502 A Jászberényi Városi Tanács VB ülésjegyzőkönyvei (Jb VT VB jkv.) 1953. január 16. NAGY J. -TÓTH J. 1970. 136. MNL JNSZML XXIII-502-a Jb VT VB jkv. 1953. október 9. és 1953. december 11. NAGY J. -TÓTH J. 1970. 152. Szolnok Megyei Néplap (7) 224, 1. 213
