Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
millió Ft-ot.41 A tömeges kilépések miatt a vezetőség és a tagság egy része úgy tervezte, hogy 1957-ben eladják az állatállományt, majd növénytermesztésre állnak át, az év végén pedig szétosztják egymás között a terményt és kilépnek a téeszből. A VB nyomására új vezetőséget választottak, akik kizárták a „bomlasztó tagokat”. Összesen 24 taggal és 62 kát. hold földdel lett kevesebb a megmaradt téeszek birtoka, s négy termelőszövetkezeti csoport (Aranykalász, Haladás, Rákóczi, Dózsa)42 is folytatta a közös gazdálkodást.43 MNL JNSZML XXIII-502-a Jb VT VB jkv.1957. február 19. A föloszlott Dózsa Tsz még 1956 decemberében összeállt, mint téeszcsé. MNL JNSZML XXIII-502-a Jb VT VB 1957. 08. 26. 5. Központi utasítás nélkül - a „bürokratikus agitáció” időszaka (1957-1958) A VB 1957-ben nem fejtett ki komolyabb és szervezettebb munkát a mezőgazdaság kollektivizálása érdekében. Érezhető volt munkájukban az a félelem és bizonytalanság, amelyet a nem várt ötvenhatos események mellett a központ vívódása is okozott. Egyértelmű utasítás híján pedig nem mertek erélyesebben fellépni, ezért inkább olyan pótcselekvésekbe „menekültek”, mint a pártszervezetek erősítése, biztatása, a jelentéskészítési dömping vagy épp az állami ünnepek megszervezése. A történet helyi főszereplői Dobosi Imre és Bacsa Ferenc VB-titkárok, Bányai János tanácselnök, Varga Lajos mezőgazdasági osztályvezető, Tóth Sándor és Csuka Lajos mezőgazdasági felelősök és a különutas téeszelnök, Deme János. 5.1. Előre! - Hátra... - „ ténfergés ” a szocialista úton 1958 elején négy termelőszövetkezet (a három „történelmi téesz”: a Kossuth, a Március 15. és a Petőfi; valamint az éppen akkor alakított pórtelki Béke Tsz), és három termelőszövetkezeti csoport működött (a korábbi Aranykalász Tszcs-ből Lendület néven mezőgazdasági társulás alakult, bár sokáig még téeszcséként hivatkoztak rá), amelyek közül a Dózsa Tszcs az év végére téesszé alakult. Az öt téesznek együtt hozzávetőleg 1200 kát. hold szántóterülete volt, ami mindössze 5%-a az állami gazdaságokon kívüli városi szántóterületnek, tehát a szabad terület több mint 90%-a még mindig magántulajdonban volt. Az év folyamán mindössze 68 tag lépett be a téeszekbe és 28 tag a téeszcsékbe. 214
