Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
nem szerepelnek az 1930. évi népszámlálás adatait feldolgozó vonatkozó kötetben,17 holott köztudomású, hogy számos értelmiséginek, közalkalmazottnak volt kisebbnagyobb birtoka, sok esetben szőlője.18 A hozzávetőleg 2800 kát. hold összterületű 1 kát. hold alatti birtokokon természetesen nem 95 tulajdonos osztozott (mert így ki sem jönne az egy főre vetített 1. kát. hold alatti terület), hanem rajtuk kívül sok más nem őstermelő is. Az viszont megkérdőjelezhetetlenül kiolvasható a táblázatból, hogy a birtokstruktúra domináns képződménye a kis- és a középparaszti birtok volt. Ezt igazolja az ebbe a birtoktípusba tartozó földek összterülete, valamint, hogy a birtokok és a tulajdonosok száma között nincs szignifikáns eltérés. 17 MSKÚs. 86. kötet (1934) 18 A jászberényi nincstelen réteg vékonyságát mutatja, hogy az 1913-as papírgyárépítést a jászberényi zsidó szőlősgazdák lobbija akadályozta meg, akik azzal érveltek, hogy a papírgyár megépítése esetén - munkaerőigényéből kifolyólag - nem lenne elég napszámos, akik műveljék a szőlőt. Cseh interjú, 2012. 19 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (MNL JNSZML) XVII-17. A Jászberényi Nemzeti Bizottság iratai. Ülésjegyzőkönyvek (JNB jkv.). 1945-1947., 63. 20 NAGY J. - TÓTH J. 1970. 55. 21 „a Földigénylő Bizottságnak [...] még az igénylésre magára is rá kellett beszélni a jogosultakat ” (NAGY J. - TÓTH J. 1970. 55.) 22 Völgyi István visszaemlékezése. Jászsági Szabad Nép 1945. június. 22. 23 NAGY J. - TÓTH J. 1970. 56. 3. A földosztás Jászberényben 1945. március 28-án ült össze először a helyi 14 tagú Földigénylő Bizottság, amelyben csak a három baloldali párt képviseltette magát. Vezetője az MKP-alapítótag Völgyi István lett. A Kisgazdapártot meg sem hívták.19 A Kisgazdapárt minden birtokot paraszti birtokká akart nyilvánítani és ellenezte az egyház közel 600 kát. holdas birtokának kiosztását is. Az MKP központi vezetése azonban nem hagyhatta, hogy egy településen ne neki legyen igaza, ezért „ alapos és részletes irányelvekkel sietett a pártszervezet segítségére. ”20 Egy jogi kibúvó volt: ha valakiről bebizonyosodott, hogy fasiszta vagy háborús bűnös, a birtok nagyságától függetlenül elkobozhatták a földjét. Ezért képtelen vádakkal illetett 20-40 holdas középbirtokosoktól is elkobozták a földet, s ráerőltették a földnélküliekre.21 „Azt is a földigénylő bizottság állapította meg, hogy ki a fasiszta, kinek a birtokát kell elkobozni. [...] azok is háborús bűnösök, akik hosszú időn át csendőrszuronyokkal akadályozták meg a földnélküli parasztságnak azt a szövetkezését. Tisztában voltak vele, hogy a földosztás egy kiváló lehetőség a politikai ellenfelekkel való leszámolásra, a közigazgatásból való eltávolításukra. Indoklásaikban visszatérő motívumok találhatók, mint például „ örökös munkásnyúzó, németbarát volt. ”23 Később 20 kát. holdas kisparasztoktól vagy 5 kát. holdas szőlőt műveltető 210
