Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
2. táblázat: A mezőgazdaság tulajdonosi szerkezete az 1930-as években Birtoktípus Tulajdonos (fő) 1930-ban Terület (kát. hold) 1935-ben Átlagos birtoknagyság (kát. hold) 100 kát. hold felett 21 5 931 282,43 50-100 kát. hold 69 4 931 71,46 10-50 kát. hold 1 005 22 417 22,31 1-10 kát. hold 1 533 10 762 7,02 1 kát. hold alatt 95 960 10,11 Összesen 2 723 45 001 16,52 Forrás: MSK Ús. 86. (1934) és 105. kötet (1938) 3. táblázat: A mezőgazdaság birtokstruktúrája 1935-ben Birtoktípus Gazdaságok (db) 1935-ben Terület (kát. hold) 1935-ben Átlagos birtoknagyság (kát. hold) 100 kát. hold felett 40 5 931 148,28 50-100 kát. hold 74 4 931 66,64 10-50 kát. hold 1 097 22 417 20,43 1-10 kát. hold 2 862 10 762 3,76 1 kát. hold alatt 2 762 960 0,35 Összesen 6 835 45 001 6,58 Forrás: MSK Ús. 105. kötet (1938) A két táblázat adatai (a tulajdonosok és a birtokok száma) csak korlátozottan feleltethetők meg egymásnak. Egy birtoknak ugyanis nem feltétlen volt csak egy tulajdonosa, mint ahogy egy tulajdonosnak is lehetett több birtoka. Azokban a kategóriákban azonban, ahol megközelítőleg azonos a birtokok és a tulajdonosok száma, feltételezhető a két érték hozzárendeléses viszonya. A legnagyobb eltérések a szélső kategóriákban vannak, a legnagyobb és a legkisebb birtokok esetében. Annak, hogy több 100 kát. hold fölötti birtok volt, mint tulajdonos, két oka van. Egyrészt egyegy gazdagparasztnak több 100 kát. holdon felüli táblában is lehetett elosztva az összes mezőgazdasági ingatlanja, másrészt más települések lakói is birtokoltak földet Jászberényben.16 A 10 kát. hold alatti birtokok a tulajdonosoknál nagyobb száma pedig magyarázható azzal, hogy a nem főállású mezőgazdasági termelők (őstermelők) MSKÚs. 105. kötet (1938), 161-162. 209
