Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
nem járt együtt nagybirtok-koncentrációval, amely mint üzemforma a 20. század második harmadára gyakorlatilag eltűnt a jászberényi birtokstruktúrából. Ennek majd a földosztás során lett jelentősége. 1. táblázat: A város foglalkozásszerkezete 1930-ban14 Foglalkozás Kereső fő % Mezőgazdasági termelő 8 190 61,69 Iparos 2 230 16,80 Kereskedő 598 4,50 Házi cseléd 589 4,44 Közalkalmazott, szabadfoglalkozású 572 4,31 Nyugdíjas, tőkepénzes 507 3,82 Napszámos 141 1,06 Egyéb 449 3,38 Összesen 13 276 100,00 Forrás: Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. (MSK Ús.) 86. kötet (1934). Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 1930-ban a város lakosságának mindössze 65%-a lakott a belterületen, míg 35%-uk a környező tanyákon élt.15 Amint az az alábbi táblázatból is kiolvasható, a dominánsan mezőgazdasági településen (a lakosság 62%-ának a mezőgazdasági termelés volt a fő jövedelemforrása) igen alacsony volt (2% alatti) az agárproletárság aránya, akik önálló gazdálkodást nem folytattak, hanem természet-, vagy pénzbeli bevételeiket mások birtokain végzett munkával keresték. Alacsony arányuk oka, hogy a mezőgazdasági társadalom tengelyét adó kis- és középparasztságnak nem volt sem pénze, sem igénye arra, hogy állandó cselédeket, napszámosokat tartson. Az időszakos munkák alkalmával fordult csak elő, hogy a summások munkaerejét is igénybe vegyék. Saját szerkesztésű táblázat. FODOR F. 1942. 459. 208
