Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - MAGÓ KÁROLY : A szolnoki katonai repülőtér története .1938-1945
felpattant, és a magas partoldalba ütközött. A súlyos sérült pilótát Szolnokra vitték kórházba, ahol augusztus 11-én belehalt a sérüléseibe.93 BECZE, 2009. 25. TOBAK, 1989. 64. Szennik Dezső fotóalbuma, Punka György szíves közlése. SÁGI László: Német műszerrepülő tanfolyam Szolnokon. Magyar Szárnyak, 1992. 9. Gy. FEKETE István (2010): Katonák városa. Zrínyi Kiadó, Budapest. 136. MNL JNSZML, 2004-es évkönyv, 177. Gy. FEKETE István: A szolnoki katonai repülés története. In: Zörgő Tibor. A repüléstörténeti konferencia közleményei 2001-es évkönyve, Magyar Repüléstörténeti Társaság, Budapest. 38. HM HIM Hadtörténelmi Levéltár. Építkezési iratok 236., 237. számú dobozok Augusztus 10. körül a szolnoki kiképzés végeztével a kassai iskola végzős hallgatói ismét bevonultak a kassai alma materünkbe, hogy felkészüljenek az avatásukra.94 Augusztus 15-től a szolnoki repülőtéren német műszerrepülő-kiképző iskola (ABKI) működött. A kiképzési repülésekhez Junkers W-34-es repülőgépeket használtak. Az iskolát azért telepítették Magyarországra, mert a Német Birodalom területét folyamatosan támadták a szövetséges bombázók, ami akadályozta a folyamatos kiképzést. A szolnoki iskolában német és magyar pilótákat oktattak. Ekkor vett részt a tanfolyamon Szennik Dezső.95 „A foglalkozás reggel hétkor indult eligazítással, utána rögtön kezdődött a repülés, mely a délutáni órákig tartott. Délután tantermi foglalkozás volt, melyen unásig hallgattuk a gyakorlati eljárás végrehajtásának ismertetését ... Minden gép egy oktató párossal (pilóta-rádiós) és két magyar növendék párossal szállt fel, a levegőben váltottuk egymást. ”96 Gy. Fekete István Katonák városa című könyvében97 és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár 2004- es évkönyvében „A szolnoki ősrepülőktől a Killián Iskola megalakulásáig” című munkájában98 , valamint a „A szolnoki katonai repülés története” című cikkében, melyet a Repüléstörténeti konferencia közleményei 2001-es évkönyvében publikált, "azt állítja, hogy a kiképzéshez szükséges rádió berendezéseknek egy vakrepülő irányadó tornyot rendeznek be a repülőtér keleti és nyugati szélén. Szennik Dezső fotóalbumában le van fényképezve az irányadó kocsi, mely a „Fischer-eljárás” szerinti vakleszállások végrehajtásához szükséges adatokat szolgáltatta. A fényképek alapján, az iskolán a mobil készülékek voltak rendszeresítve, és nem maradt fenn semmilyen dokumentum, mely igazolná, hogy volt a repülőtéren irányadó torony. A repülőtéren volt adó és iránymérő ház, a németek azonban a mobil irányadót használták.100 146
