Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - MAGÓ KÁROLY : A szolnoki katonai repülőtér története .1938-1945
elfogadására tesz konkrét indítványt. ”26 A döntés után május 29-én elkezdődtek a repülőtérre vezető útépítési munkálatai.27 Ua. MNL JNSZML, Polgármesteri iratok, építési napló. MNL JNSZML, Polgármesteri iratok, 16863/1940. MNL JNSZML, Polgármesteri iratok, 16863/1940. OLASZ Lajos: A Magyar Királyi légi Csendőrség felállítása. In: Dr. Hegedűs Dezső (szerk.): A repüléstörténeti konferencia közleményei 2008-es évkönyve Magyar Repüléstörténeti Társaság, Budapest. 77. TOBAK Tibor: A Dongó sztori I.-II. Top Gun. 1999/5. szám, 21. CSANÁDI - NAGYVÁRADI - WINKLER, 1977, 206. Ua. 205. Gy. FEKETE István: A szolnoki katonai repülés története. In: Zörgő Tibor. A repüléstörténeti konferencia közleményei 2001-es évkönyve, Magyar Repüléstörténeti Társaság, Budapest. 29. Július 13-án a Magyar Királyi Honvéd Légierő parancsnoka levelet írt Szolnok polgármesterének. „A repülőterek 5000 m-es körzetében a tervezett építkezéseknél az építési engedély kiadását honvédelmi érdekből meg lehet tagadni. ... A repülőtér körzetének építési korlátozás alá eső területeit a folyó évi július hó 20-án reggel 9 órakor kiszálló bizottság foglya megállapítani. ”28 Július 20-án megtörtént a repülőtér körzetének megállapítása, melyről később a város írásbeli rendelkezéseket kapott helyszínrajzokkal és utasításokkal.29 Augusztus 1-én megkezdte működését a légi csendőrség két szolnoki osztaga.30 Ezen a napon a Dongó századot Szolnokra helyezték.31 Eltérés van a Tobak Tibor által közölt adatok és a repüléstörténészek által publikált adatok között. Nem ekkor alakult meg Szolnokon az 1/1. Vadászrepülő Osztály, mert az ekkor még Mátyásföldön állomásozott, majd áttelepült Kolozsvár-Szamosfalvára.32 Valószínűleg csak ez a század került ekkor végleg Szolnokra és az 1. Vadászrepülő Ezredhez tartozott. A számozása is 1/5. század maradt, ami majd 1940. november 1-től került megváltoztatásra. Augusztus 9-én a légierők parancsnoksága jelentette, hogy a szolnoki repülőtér hadi használatra alkalmas.33 Ebben az időben a légierő egyik legmodernebb bázisa volt a városunk repülőtere. A kiszolgáló épületek és a szállások a két 35x50 méteres alapterületű vasbeton hangár közelében lettek felépítve. Az 1000 méter hosszú kiváló minőségű kifutópálya a légierő minden repülőgépét fogadni tudta. Gy. Fekete István „A szolnoki katonai repülés története” című cikkében, melyet a Repüléstörténeti konferencia közleményei 2001-es évkönyvében publikált a repülőtér üzemszerű működése 1940. májusára tehető, azonban ennek ellent mond, hogy az 1/3. századot Tiszasülyre telepítették. Ha akkor már üzemelt volna a repülőtér, akkor nem Tiszasülyre települtek volna a szolnoki hidak védelmére, hanem Szolnokra.34 134
