Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története
változásokat még a tavasz folyamán hivatalosan is bejegyezni kérték a Járásbíróság telekkönyvi hivatalától.46 Az október 20-án elfogadott szervezeti szabályrendelet III. pontja alapján a lényegesen népesebb Kossuth téri, Varró utcai és a Rétoldali egyházközségek 40-40, a Tanyai Egyházközség 28 tagú presbitériumot választott. A IV. pont szerint a közös ügyek „zavartalan intézésére” a Karcagi Református Egyházközségek Presbiteri Tanácsa néven állandó bizottságot szerveztek, aminek a lelkipásztorok mellett tagjai voltak az egyházközségek gondnokai és a presbitériumok erre választott öt-öt tagja. A Közös Tanács „intézkedik a közös istentiszteleti helyek, liturgikus funkciók beosztása, a temetők használata, az egységes anyakönyvvezetés, a hitoktatás, az egyházi adózás felől, valamint minden olyan közös ügyben, amelyiket az egyházközségek valamelyike a Tanács elé utaT’f A négy egyházközség már 1948 nyarától félig-meddig önállóan működött, de az átalakulás hivatalosan csak 1949. január 1-től történt meg.48 Karcag Tanyai református egyházközség A szabályrendelet szerint Karcag Tanyai református egyházközség magába foglalta „a városhoz tartozó tanyavilágot: Kiskulcsos, Berekfürdő, Karcagpuszta, Botonás, Kunhegyes, Vajas, Cserhát stb. központokkor. Saját ingatlanul megkapta a több földrészletként feltüntetett kiskulcsosi iskolát, a karcagpusztai imaházat, földtulajdonként pedig a magyarkai legelőből 5 kát. hold 1443 ölet, és ugyanitt egy 1367 négyszögöl nagyságú területet. Első lelkipásztora a tanyai missziói szolgálatot elindító Bihari István lelkipásztor lett, mivel azonban őt decemberben a Rétoldali Egyházközség lelkészévé választották, ezért 1948. december 18-án állásáról lemondott.49 A Tanyai Egyházközség új lelkipásztora januártól már Soós Lajos volt.50 Az egyházközség 1947/48. évi tevékenységéről készült jelentés csak néhány sorban foglalkozik a tanyavilágban folyó egyházi munkával, arra viszont így is elegendő, hogy lássuk: Bihari István a háború után maradéktalanul újraindította és életben tartotta a tanyai gyülekezeteket. 1948-ban Kiskulcsoson az iskolában minden vasárnap délután istentiszteletet, ősztől tavaszig pedig - kedd délutánonként -A tulajdonjog 1391/1948. sz. alatt rövidesen bejegyeztetett. Kg. Ref. Ek. Kossuth téri Eh. Irattára 1952. 58/1952. Kivonat. Kg. Ref. Ek. Kossuth téri egyházközség irattára 1952. 58/1952. Kivonat a karcagi református Egyháztanács 1948. évi október hó 20-án tartott gyűlésének jegyzőkönyvéből. Kg. Ref. Ek. Irattára. Hivatalos iratok 1948. 162/1948. Bihari István lemondó levele. Kelt Kg., 1948. dec. 18. Kg. Ref. Ek. Kossuth téri Eh. Irattára. 1950. Szám nélkül. A karcagi Református Lelkészi Hivatal adatközlése a Püspöki Hivatal részére Soós Lajos lelkipásztorról. Soós Lajos (sz. Erdőgyarak, 1914. jan. 30.) Kolozsváron szerzett lelkészi oklevelet s 1938 augusztusától Erdőgyarakon, 1939. május 21-től Hegyházújlakon, december 1-től Szatmárban volt segédlelkész. 1947 augusztusától szolgált Tiszafüreden, ahonnan 1948. február 1-jétől Karcagra került. Itt szolgált 1984-ig, nyugalomba vonulásáig. 1976-1984 között a Heves-Nagykunsági Egyházmegye esperese volt. 108
