Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története
bibliaórát tartottak. A szépen fejlődő Berekfürdőben vasárnaponként, Karcagpuszta, Bocsa, Vajas, Bugyogó, Cserhát, Botonás tanyai központokban pedig ősztől tavaszig minden hétvégén volt istentisztelet.51 51 Kg. Ref. Ek. Irattára. Hivatalos iratok 1948. Szám nélkül. Jelentés a karcagi egyházközség 1947/48. évi életéről és munkájáról. 52 In. Jelentés 1947/48. 53 Elek György, 2011. 65-70. 54 Kg. Ref. Ek. Irattára. Hivatalos iratok 1948. Szám nélkül. Az összesen hét gépelt lapból álló előadás vagy inkább előadásvázlat Bihari István munkája lehet. A településrésszé formálódó Berekfürdőn 1947 augusztusában már egyházmegyei ifjúsági konferenciát tartottak, szeptemberben pedig a leány- és a nőszövetség találkozójának adott helyet.52 Érthető is, mert a népszerű kis fürdőhelyen az UFOSZ 1945/46. évi kezdeményezése nyomán ekkor már a karcagi Városi Tanács faluépítési elképzeléseket igyekezett megvalósítani,53 másrészt az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek köszönhetően itt több, vendéglátásra alkalmas épület és templom is rendelkezésre állt. A tanyai gyülekezetnek tehát Berekfürdő olyan központja lett, ahol a gyülekezeti élet egész évben zavartalanul folyhatott. A tanyákon élők mindennapjait a munka határozta meg. A mezőgazdaságban dolgozók számára a nyár tartogatja a legtöbb elfoglaltságot, ilyenkor nincs is idejük másra. Az őszi munkák (szántás, vetés) befejezésével viszont, a korai sötétedés miatt is, könnyebben tudtak időt szakítani egyéb elfoglaltságokra. Ezért alakították úgy, hogy a tanyaközpontok többségében csak ősztől tavaszig tartottak vasárnapi istentiszteleteket, amelyek helyszínéül a tanyai iskolákat jelölték ki, vagy pedig valamelyik tanyában biztosítottak hozzá állandó helyet. A tanyai gyülekezetek gondozásáról (a „működtetés módszertanáról”) szól az az előadásvázlat, amihez az 1940-es évek karcagi tanyavilágában szerezhette tapasztalatait az ismeretlen lelkipásztor,54 aki a következőket írta: [Karcagon 13 helyen van iskola 20 tanerővel] „ ... Jelenleg a 13 helyből 10 helyen tartunk rendszeresen istentiszteletet, még pedig főleg az iskolákban. Azt azonban - zárójelben ugyan - de megemlítem, hogy föl vagyunk készülve arra többé kevésbé, hogy amikor az iskolákban akadályoztatva lennénk istentisztelet vagy más gyülekezeti munka tartására, amíg mindenütt találunk alkalmas helyet ezeknek a munkáknak az elvégzésére. - Két helyen már van ugyan saját imatermünk, illetve templomunk. Sok áldozat (ba kerül E.Gy.) és sok nehézséget kell megjárnunk még, amíg mind a tíz helyen külön gyülekezeti házzal rendelkezünk. Talán itt feltűnik... hogy miért kell felvágni a gyülekezeti házakkal, hiszen anélkül is folyhatik a munka. Ne felejtsük el azonban, hogy itt nem két vagy három családról van szó, hanem egy nagyobb közösségről, mert minden istentiszteleti helyen legkevesebb 40-50-en összegyülekeznek egy-egy alkalommal... ” A szövegben említett tanyai templom Berekfürdőn, az imaház Karcagpusztán volt. Az utóbbi megépítésének körülményei azt is elárulják, hogy a '40-es évek közepén a külterületen élők még élénken érdeklődést mutattak a 109
