Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Czégény Istvánné-Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. III. rész
fel. Ez minden évben 8-12 ezer tonna szarvasmarhát és 12-17 ezer tonna sertést jelentett. A juh ipari méretű feldolgozását 1979-ben befejezték. A megyei húsipar elsősorban csontos nyershús előállítására rendezkedett be. Az 1980-as évek végére a piaci elemzések és a fogyasztói igények alapján bővítették a termékválasztékukat. Az évente gyártott 60-70 fajta húskészítmény nagyobb részét egészben vagy szeletelve csomagolták. Specialitásuk közé tartoztak a félszáraz- és szárazkolbászok, szalámik. Új termékcsaládot állítottak elő, amely a „MAGYAR” márkanevet kapta. 34 Baromfifeldolgozó ipar Törökszentmiklós Baromfifeldolgozó Vállalat Az előzményekről annyit tudunk, hogy a HANGYA a Waltner nevű cégtől 1937. augusztus 7-én vásárolta meg a törökszentmiklósi telepet, amely ezután a HANGYA Értékesítő Telepe és Hűtőháza Törökszentmiklósi Kirendeltsége lett. Tevékenysége folytatására 1938-ban iparigazolványt is kapott a Tiszai Középjárás főszolgabírójától. Az igazolvány szerint az engedély baromfi, tojás, gyümölcs, vad, lőtt vad kereskedésre és feldolgozásra szólt. A HANGYA 1944-ben Szolnok bombázása idején, a megyeszékhelyen lévő só- és cukorraktárait kiköltöztette a telepre. A HANGYA később beolvadt az 1947-ben létrehozott Magyar Országos Szövetkezeti Központba (MOSZK). Ez utóbbi működése 1950-ben szűnt meg. A törökszentmiklósi telepen a MOSZK-ból kivált Szövetkezeti Áruellátó Nemzeti Vállalat és a Baromfifeldolgozó Nemzeti Vállalat osztozott. A Szövetkezeti Áruellátó Nemzeti Vállalat kirendeltségei 1949. július 1-jén alakultak meg, a törökszentmiklósi telepet el kellett hagyni, amely az év végén teljesen a Baromfifeldolgozó Nemzeti Vállalat tulajdonába került. A vállalat pontos megnevezése a következő lett: Baromfiértékesítő Nemzeti Vállalat, székhelye Budapest, fióktelepek: Törökszentmiklós, Pánthy utca 6. és Mezőtúr, Vöröshadsereg út 2. A törökszentmiklósi telepen ekkor még két nagyobb épületegység különült el, a feldolgozó helyiségek és a tároló helyiségek. 1950-ben a telepen kb. 100 fő dolgozott. A telepvezető Kontos Bertalan volt. Rajta kívül egy helyettes, és egy főkönyvelő alkotta a vezetőséget. A könyvelést négy, az adminisztrációt öt, a bérelszámolást négy dolgozó végezte. Ezen kívül műszakiak, raktárnok, árubeszerzők, munkafelügyelők, gépkocsivezetők, ipari szakmunkások és kisegítők dolgoztak a telepen. Az 1953-as évből származó dokumentumokból ismerjük a vállalat szervezeti felépítését. A vállalat élén az igazgató (Gulyás János) állt, ő irányította a vállalat működését, képviselte a felsőbb szerveknél, felelős volt a vállalat működéséért. A termelési osztályvezető irányította a vállalat termelését, az egyes A világ mezőgazdasága. Jász-Nagykun-Szolnok megyei melléklet. 1990. 21. p. 86
