Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Czégény Istvánné-Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. III. rész
1948 után a vágóhidakat vállalati formában üzemeltették. A megyeszékhelyen Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat néven alakították meg, Törökszentmiklóson, Jászberényben, Tiszaföldváron, Mezőtúron és Kisújszálláson Vágóhíd Vállalat néven kezdték meg tevékenységüket. Termékskálájuk az 1950-es években elég szegényes volt, a statisztikai jelentések csak a nyershúst, a kolbászt és a szalonnát említik. 1953- ban a Szolnok megyei Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat 10 kirendeltséggel és 1 kényszer vágóhellyel működött. A kirendeltségek az alábbi helyeken kerültek felállításra: Karcag, Mezőtúr, Túrkeve, Kunmadaras, Kunhegyes, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Jászapáti, Jászberény, Kisújszállás. Kényszer vágóhely Kunszentmártonban volt. A vállalatnál a húskészítmények szállítására azonban csak egy tehergépkocsi állt rendelkezésre.21 1954. október 15-től a nyári szalámin és a Veronáin a következő jelzéseket alkalmazták: a kötés két végén, a végétől befele kb. 3-5 cm-re 3 cm nagyságú egyenlő szárú háromszög alakú bélyegző. A bélyegző közepén a vállalat kezdőbetűit helyezték el: SZ m. V.H.V.22 1954- ben ellenőrzést végeztek a honvédségnek szállító élelmezési üzemek közül a Jászberényi Helyőrségnek húst szállító Szolnok megyei Vágóhíd N. V. Jászberényi Kirendeltségénél. A vágóhíd állapota kritikán aluli volt. Az állatok vágása és feldolgozása egyetlen helyiségben történt. A helyiség rendkívül piszkos volt, a vakolat mállott a falról és alvadt vér látszott a padlón. Az egyik legsúlyosabb közegészségügyi szabálytalanságot az jelentette, hogy a vágóhidat és környékét nagy mennyiségben árasztották el a patkányok. Mivel a vágóhíd nem volt bekerítve így sok kóbor kutya is járt a területre. A mezőtúri és túrkevei kirendeltségeken kisebb hiányosságokat tártak fel, de ezeket rövid időn belül megszüntették. Tiszafüreden, a kirendeltségen szintén fedeztek fel hibákat, itt is főként a tisztaságot kifogásolták. A törökszentmiklósi kirendeltségen is a szabálytalanságok sorozatát észlelték. Sőt értetlenül álltak a kirendeltség működése előtt, a vágóhíd ugyanis a megye egyik leggyengébben működő kirendeltsége lett. Bár a vezető szorgalmával korábban a megye elismerését vívta ki, azonban pár hónap alatt lezüllött az egész részleg. Az ellenőrzést végzők megfogalmazták azt a feltevést, hogy ennek az oka talán a részlegvezető italozása lehetett.23 A Szolnoki Húsüzemben elvégzett ellenőrzés is kedvezőtlen tapasztalatokat mutatott. Az aprító- és töltőgépek kisméretű helyiségben voltak elhelyezve, s ugyanez szolgált a készáru tárolására is. Ebből két helyiségbe lehetett lépni, az egyik a főzőterembe vitt, a másik a készáru raktárba nyílt. A helyiségeket nem MNL JNSZML Szolnok Megyei Tanács (Továbbiakban: SZMT) Élelmiszeripari Osztály ir. számrendszeres ir. H 56-77/1953. MNL JNSZML SZMT. Élelmiszeripari Osztály ir. számrendszeres ir. H 56-1/1954. MNL JNSZML SZMT. Élelmiszeripari Osztály ir. számrendszeres ir. H 56-7/1954. 81
