Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Czégény Istvánné-Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. III. rész
lehetett ajtókkal lezárni. Az üzem udvarán a csontokat lyukas ládában tárolták, amihez a kutyák hozzáférhettek és széthordták a csontokat. Viszont pozitívumot jelentett, hogy megkezdték egy hűtőkamra építését.24 Ebben az évben négy kirendeltséget (Jászapáti, Kunszentmárton, Tiszafüred, Túrkeve) a Vállalat átengedett az FMSZ kezelésébe.25 Szolnok megye területén ebben az időben az FMSZ kezelésében 43 húsbolt működött.26 A húsipar termékei az alábbiak voltak: gépsonka, kötözött sonka, rakott hús, tarja, karaj rolád, kolozsvári szalonna, angol szalonna, császárhús, felvágott, kolbász, hurka, sajt, kenőáruk.27 Az Élelmiszeripari Minisztérium 1954-ben a megyei húsipari vállalatok decentralizációját kívánta végrehajtani. A Szolnok megyei Vágóhíd működése az egész megyére irányult, a jelzett időszakban működő vállalat részekre bontása a megítélés szerint, kedvezőtlenül hatott volna a termelésre.28 A Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 1968-ban létesült, a Szolnok megyei Állatforgalmi Vállalat és a Szolnok megyei Húsipari Vállalat összevonásával. Szolnok megyében az 1968-as évre datált gazdasági mechanizmus a húsiparban is hozott változásokat. A táplálkozásban döntő szerepet játszó sertés-és baromfihús termelésének kérdéskörét tekintjük át elsőként. Az állományt három nagyobb ágazatban nevelték, az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban. Az állománynövekedés 1968-1971 között országosan a háztáji gazdaságokban volt a legnagyobb (a sertések száma 2.369.000-ről 2.901.000 db-ra nőtt a vizsgált időszakban). A megyében a kisüzemek termőterületének 85 %-a az állattartást szolgálta. A szarvasmarha állomány 1972-re (a megyei összeshez képest) 31 %-ra csökkent. A sertésállomány átmenetileg visszaesett, de 1972-re ismét 62 %-ra növekedett. A baromfiállomány 62-66 % körül mozgott. 1971-re a kisüzemek bruttó termelési értékének 66 %-a az állattenyésztésből származott. A kisüzemi állattenyésztésben a legnagyobb visszaesés a szarvasmarha tenyésztésben következett be, ami a tanyák számának csökkenésével is magyarázható. A sertéstenyésztés is csökkenő tendenciát mutatott, de 1969 után a felvásárlási árak felemelése következtében és 24 25 26 27 28 MNL JNSZML SZMT. Élelmiszeripari Osztály ir. számrendszeres ir. H 56-42/1954. MNL JNSZML SZMT. Élelmiszeripari Osztály ir. számrendszeres ir. H 56-52/1954. MNL JNSZML SZMT. Élelmiszeripari Osztály ir. számrendszeres ir. H 56-13/1954. MNL JNSZML SZMT. Élelmiszeripari Osztály ir. számrendszeres ir. H 56-70/1954. MNL JNSZML SZMT. Élelmiszeripari Osztály ir. számrendszeres ir. H 56-74/1954. 82
