Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Czégény Istvánné-Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. III. rész
Második Mészárosok Conventiója egynek egynek 25 ft, Búza Killa, Csizma 2 pár, 1 mása hús, 50 font só, Az Mészárosok és hajtők pedig mind pénzbeli mind Búza fizetéseket az Szék Bírótúl várják, Az Hajtok pedig egynek egynek fizetése pénz 15 ft, Pár Csizma egynek egynek, Ezeken kívül a Szék Bíráknak egy egy mentebéllésnek Bárány bőr, Mészárosoknak pedig és Hajtóknak. Túrkeve város iratai között fennmaradtak a mészárszék számadásról készített jegyzékek. 1745-től minden évben pontos kimutatás készült a székben levágott állatokról, azok számáról, arról, hogy mennyi hús keletkezett, valamint a bevételek és a kiadások arányáról. A mészárosnak az elvégzett munkájáért pénzt adtak (1765-ben évi 2040 Ft-ot), illetve kiegészítésként még két inget, két pár csizmát, egy kötőt, 50 font sót és 50 font húst. A nyershús mellett a szék hasznát képezték még a bőrök és a faggyú. A mészárszék számadását a székbíró készítette. Túrkevén a mészárszékben juhokat és szarvasmarhákat vágtak le, pl. 1745-ben 156 bárányt és 219 szarvasmarhát.5 Kisújszálláson a helység mészárszékében 1798-ban két mészárost alkalmaztak. Munkájukért pénzt kaptak, illetve megillette őket a levágandó marha bele, mája, tüdeje és lépe. Ezenkívül anyagi érdekeltséggel ösztönözték őket. pedig hűséges szolgálatok Isten után nagyobbatska hasznot hajt: 30 és 30 frt-ot fognak kapni. Magoknak 2 lovat a communitás abrakján, mely mindennap fél portió lesz, és szénáján tartanak; azonkívül a communitás fog ugyan tsak a mészárszék dolgára egy lovat tartani [...] Szolnok városnak 1789-ben két mészárszéke volt, az elsőt nyilvános árverésen Kiss Antal bérelte évi 250 forintért, de a város adott még neki 6 szekér szalmát és 4 köböl alá való földet. A külső mészárszéket Sárkány András és Nerfeld Tamás bérelték évi 300 forintért és ők is kaptak szalmát és földet.7 A két bérlő később lemondott a földről és a 400 forint és 100 font faggyú árenda mellett azt kérték, hogy 8 ökrük fizetség nélkül járhasson a város jószágai közé.8 A napóleoni háborúk idején a pénz romlása miatt az árendát természetben fizették. Török Sándor bérlő az árenda fejében 10 mázsa húst és 3 mázsa faggyút adott. Sőt kapott a várostól 25 szekér szénát, 30 ökörnek, a vágni való marháknak és 3 lónak szabad legeltetést, de egyben kötelezte magát, hogy az egri és gyöngyösi árakat tartja Szolnokon is.9 1817-ben már három mészárszéke van a városnak. Az elsőt Kreutz Mihály árendálja 350 vft-ért, 6 mázsa marhahúsért és 3 mázsa faggyúért. A másodikat Nagy Mihály 200 vft-ért, 2 mázsa húsért és 2 mázsa faggyúért. A MNL JNSZML Jászberény Tanácsi jkv. 1738. 242. p. MNL JNSZML Túrkeve ir. Malombírói és mészárszéki számadások 1745-1785. Kisújszállás város története II. köt. Kisújszállás, 1987. 183. p. MNL JNSZML Szolnok város ir. Tanácsi jkv. 1789. febr. 28. 10. p. No. 511, 514. MNL JNSZML Szolnok város ir. Tanácsi jkv. 1798. febr. 17. 93. p. No. 972. MNL JNSZML Szolnok város ir. Tanácsi jkv. 1813. febr. 6. 665. p. No. 2877. 75
