Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)

Adattár - Selmeczi László: "Az én embereim színmagyarok, jászok és kunok, nagyszerűen viselkedtek..." Zádor István festőművész I. világháborús naplója

explodáltak. A Drináról feljövő járőröm jelentette, hogy harcszerű lőgyakorlata alkalmából 2 szerb férfit agyonlőttek. Ez elég harcszerű. Ezen lövéseik után azonban a szerb part teljesen csendes és néptelen lett.

X. 25. Gyönyörű vasárnap, meleg, szinte perzselő napsütés. Délelőtt rajzolgattam, délután megint irodai munkám volt. Tüzéreink ebéd után szorgalmasan lőtték a szerb állásokat. Drina járőröm ma semmit sem lőhetett, mert lenn a Drinán délig köd volt.

X. 26. Reggel lovagoltunk Hayek kapitánnyal az Etappentrainig, majd visszajövet gyalogsétát tettünk. Köd volt, mely csak délután szállt fel. Délután a 8. század tisztjei látogattak meg. Sakkoztunk és kártyáztunk.

X. 27. Szép meleg idő, rajzolgatással töltöttem a napot. A Drina járőr nem lőhetett, mert a túloldalon már senki sem mutatkozik. Egy dalmatiner86 tiszt jelentette, hogy a Romanja Planinán 5.000 szerbet fogtunk.

X. 28. Valóságos kánikula. Járőröm egész délelőtt heves tűzharcban állt komitácsikkal, de mindkét részről eredménytelenül. Utóbbiak a Drina túlsó oldaláról egy leégett téglagyár épületéből tüzeltek. Az Obodnik felől sűrű ágyúzás hallatszott. Rajzoltam, a fákról már nagyon hullnak a levelek, bokáig süppedünk belé, s már nem nyújtanak takarást. Embereimmel tehát az egyes tüzérségi állások között új utakat kell vágatnom a hegy gerince mögött, hogy a Drina felől továbbra is látatlan maradjunk.

X. 29. Gyönyörű idő, délután kissé ború, a Drina mellett lövöldöztünk, a hegytetőn utat építettünk, s én rajzoltam. A zlj jelenti, hogy Visegrádnál 10.000 szerbet fogtunk és 10 ágyút zsákmányoltunk. Meglehetős kétkedéssel fogadjuk már az ilyen híreket.

X. 30. Már hajnalban ágyúlövéseket hallottunk, délelőtt pedig a Jagodnán erősen ropognak a fegyverek, a szerbek talán megint támadást próbálnak; tovább építjük az utakat. Délelőtt átlovagoltam a Batterie 3-hoz gyönyörűen beásott állásaikat rajzolni, egy tiszteletemre leadott ágyúlövést le is fotografáltam. A tegnapi 10.000 szerb fogolyból mára csak 700 lett, két ágyúval.

X. 31. Remek idő, a nap útépítéssel, illetve részemről rajzolással telt. Természetesen nem maradhattak el a szokásos ágyú- és fegyverlövések sem, e nélkül a kísérő zene nélkül egész itt tartózkodásunk inkább nyaralássá kezd fajulni. Mindennek bővében vagyunk, kitűnő ellátásunk, szivarunk, cigarettánk, borunk, a legénység csokoládét, szalámit, szardíniát, sőt sajtot is kap, s igazán nagy dolog, amikor a baka nem panaszkodik.

XI. 1. Vasárnap délelőtt is építettünk, már nemsokára vége a pihenésnek, s sietni kell az új úttal. Délután igazi vasárnap délután volt, a posta sok levelet, újságot hozott, s én így ebéd után lefeküdtem, s egész délután olvastam. 5kor már sötét van, visszavonulunk „ház”unkba, meggyújtjuk a petróleumlámpát, s körülüljük az asztalt. Ezt mind külön kell hangsúlyoznom, mert valamennyi dolog

Dalmát

269