Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Adattár - Selmeczi László: "Az én embereim színmagyarok, jászok és kunok, nagyszerűen viselkedtek..." Zádor István festőművész I. világháborús naplója
szalma és páfrány. Mindjárt első éjjel esni kezdett az eső, s szép tetőnkön keresztül vígan csöpögött hálózsákjainkba. Erre azonban hamar találtunk segítséget. Billroth battistból80 mennyezetes ágyat csináltunk, amennyiben a mestergerendákra szögeztük a kritikus helyek alá. Reggel aztán külön mulatság volt a benne összegyülemlett vizet a zsákjából éppen kibújó bajtárs feje felett a battist egyik sarkát letépve kifolyatni. Palotánk berendezése különben a következő: mindenekelőtt egy nagy búboskemence, amelyet bakáim mindeféle trágyából, sárból és szalmából gyúrtak, amely nagyszerű meleget áraszt némi kis trágyaszaggal, amit azonban rálocsolt kölnivízzel próbálunk enyhíteni. A padló fele gerendával van elválasztva, egyik oldala szénával feltöltve, ezen vannak a hálózsákok egymás mellett. Ez hetünknek hálóterme. A fej felőli oldalon a deszkafalra erősítve egy-egy shrapnell fedő (Verkappung81) gyertyatartónak. A falakon szögek, azon a garderobunk,82 a szoba egyik sarkában nyírfaágakból összeállított asztal és nyolc tábori szék, melyet a tüzérek fabrikáltak. Van azon kívül egy conservládából épített mosdóasztal, rajta gummilavor, felette kézitükör, mellette egy ablak. Az ablak tulajdonképpen egy kihagyott falrész, 3 deszkát nem raktunk be, hanem föléje két zsákból függönyt drapíroztunk,83 amelyet este leeresztünk. A ház léghuzam ellen kívülről egy vastag páfrányréteggel van borítva. A mennyezetről a mestergerendák között cserfagallyak lógnak le, stílszerű belső kiképzés gyanánt a falra pedig egy ansixot84 erősítettünk Ferenc József arcképével. Másnap, eső ellen is kijavítottuk a tetőt, amennyiben még sátorlapokat feszítettünk föléje. Kényelmesen és kellemesen rendezkedtünk be, úgy hogy akár az egész telet eltölthetjük benne, s most napról napra várjuk a parancsot a továbbmenésre, még valahányszor berendezkedtünk, tovább kellett mennünk. X. 22. Reggel jelentést kaptam az ezredparancsnokságtól, hogy a Drina völgyében épített drótsövény akadály nem elég erős, szélesítsem ki lü méterre. Egyik szakaszparancsnokommal Villásy hadnaggyal lóra ültem délelőtt 10 órakor és lelovagoltunk a Drinához, ugyanarra a rettentő hosszú útra, amelyet már a múltkor meg kellett tennem. Az idő kellemes és enyhe, az út azonban éppen olyan sáros, mint legutóbb. Az erdő nagyot változott, azóta szép vörös puha szőnyeggel borította be a rengeteg lehullott sárga, vörös és barna levél. Vi 2-kor értünk a Han Zelinjei vöröskeresztes segélyhelyre, ahol legújabb 17iki újságokat olvashattunk, s szalámi, feketekávé és szivarral szolgáltak. Innen a Drina menti országúton trabban mentünk tovább, s Vi 3-ra a drótsövénynél szolgálatban levő rajomnál Billroth-batiszt: Billroth német sebészről elnevezett sebkötözésre használt, lenolajjal és gyantával átitatott anyag Fedő Ruhatárunk Ráncoltunk Képeslap 267
