Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Bathó Edit: "Vajha volna már egy tisztességes mulató helyiségünk!" A vendégfogadás néhány nevezetes épületének története Jászberényben a 18-20. században
ennek Téglábul való helyes meg rakására Vachtrodt József Kőmíves Mesterrel inflnisRh. 56. meg is alkudtatott. ”21 A folyamatos karbantartás, reparálás ellenére a fogadó épülete és kiszolgáló helyiségei igen gyakran szorultak felújításra. 1870-ben a „Jász-Kunság” című helyi lap azt írja, hogy a kőlábakon álló kocsiszín oly rossz lábon áll, hogy az utas kocsisok minden percben retteghetnek a ledőléstől... és a kőkerítés is oly rossz karban van, hogy csak alig mer alatta elhatolni a járókelő. ”22 A város kocsmai beneficiumainak23 gyarapítása érdekében 1827-ben a városi tanács tagjai javasolták a fogadóhoz építendő kávéház és „táncz szála” építését, amelynek rajzolatját és „sumptum projektumát” (költségvetését) egy ceglédi kőműves mester már el is készítette. Makó Lőrinc jászkapitány úr azonban nem fogadta el sem a javaslatot, sem a terveket, mondván, a fogadó „rejtett helyen van,” költséges épületet nem lenne tanácsos oda tenni. Javasolta, hogy a későbbiekben ki kell vinni a fogadót a nagyutcára, és ott egy csinosabb vendégfogadót és kávéházat kell felépíteni.24 1830-ban a vendégfogadó tetőzete szorult javításra, s Komáromy István második bíró jelentette a tanácsnak, „hogy a vendégfogadó tetejének fa matériái Szolnokból haza fuvaroztattatván, az Atsok az tető lerontásához az jövő héten hozzáfognak. ”25 A lebontott tető fáit pedig „közönséges licitation” eladták Paszír Mihály asztalos mesternek 112 forintért.26 Mivel a 19. század elejéig a nagy fogadó volt Jászberény egyetlen vendégfogadásra alkalmas épülete, így minden valószínűség szerint jelentős forgalmat bonyolíthatott le. A negyedévente összehívott, több napig tartó jászkun kerületi közgyűlések népes küldöttségeit is itt szállásolták el.27 A város szintén a fogadóban helyezte el a vendégeit, akiknek költségeit is állta. A szolgáltatások árait illetően egyezséget kötött a fogadó bérlőjével, akinek minden héten be kellett mutatnia a tanácsnak a protokoll vendégek contóját, s csak ezután fizették ki a számlát. 1830-ban a fogadóban alkalmazott árak a következők voltak:28 MNL JNSZML Prothocollum Decisionum Senatorialium, Jászberény, 1788. július 12. 40. p. RÉDEI István: Jászberény műemlékei. Jászberény, 1992. 16. p. beneficium: javadalom, haszonvétel MNL JNSZML Prothocollum Actorum Politicorum, Jászberény, 1827. 175. p. MNL JNSZML Prothocollum Actorum Politicorum, Jászberény, 1830. 162. p. MNL JNSZML Prothocollum Actorum Politicorum, Jászberény, 1830. 177. p. UGRY Bálint: Anton Erhard Martinelli, Rabi Károly és a Jászkun Kerületek székháza. In: Jászberény története a kezdetektől a reformkorig. 309-327. Jászberény, 2014. 325. p. MNL JNSZML Prothocollum Actorum Politicorum, Jászberény, 1830. 354. p. 24
