Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Bathó Edit: "Vajha volna már egy tisztességes mulató helyiségünk!" A vendégfogadás néhány nevezetes épületének története Jászberényben a 18-20. században
ebéd 1 fit 15 kr. vacsora36 kr. cseléd ebédje24 kr. cseléd vacsorája15 kr. egy findzsa tejes kávé20 kr. fekete kávé15 kr. 1803-ban Sauter Sebestyén zsemlyesütő,24 1831-ben Langer József,3" 1845- ben Kiss Ferenc,31 1863-ban Pray András,32 1884-ben Hoffer Miksa33 volt a fogadó bérlője. A messziről érkezett vendégeken túl minden bizonnyal a helyi lakosok is gyakran betértek a fogadóba inni vagy enni, s ilyenkor sok minden megesett ott. Egy káromkodási vétség körülményeiről szól az 1781. augusztus 17-i tanácsi jegyzőkönyv bejegyzése is: „Megvilágosodván Sápi József lakosunk ellen az, hogy az múlt hetfün az vendégfogadóban menvén ottan egy icce bort kért lészen magának, melly rossz lévén lelkit, s testit mocskos nyelvével az Árendátomak mívelte. Az Árendás azomban meg akarván tudni, hogy micsoda bor is légyen az, amelyért boszankodik, hozzája ment, és kért tőle, hogy megkóstolhassa, de mondott Sápi József nem hogy oda atta volna, sőtt az Korsót borral hozzá fogván az Fejéhez ütni akarta, mondván szaladgy s. a. baszom az Rácz Lelkedet, mert mingy árt a fejedhez vágom ezt a Korsót... ” A fogadó bérlője tüstént a városházára ment, ahol bepanaszolta a mocskolódót, akit Anvander Mihály második bíró azonnal elfogatott a város embereivel. Sápi József azonban ekkor már a bíró urat is pocskondiázta. A káromkodó végül elnyerte büntetését, s „másoknak üdvösséges példájára 30. érzékeny pálcza ütéseknek el szenvedésére” ítélték és kötelezték a második bíró urat mindenki előtt nyilvánosan megkövetni.34 Nem tudjuk a jászberényi nagyfogadó mikor kapta a Jászkürt nevet, de Bartsik Márton 1827-ben a Tudományos Gyűjteményben már azt írja, hogy Jászberénynek az utasok számára jó, s alkalmatos szobákkal készült fogadója van, melynek neve vendégfogadó a Jász-kürthöz.35 A 19. század végén, de még inkább a 20. század elejétől egyre inkább a Jászkürt fogadó elnevezés válik általánossá. MNL JNSZML Prothocollum Actorum Politicorum, Jászberény, 1803. 420. p. MNL JNSZML Prothocollum Actorum Politicorum, Jászberény, 1831. 10. p. MNL József nádor lt. Ált. iratok Districtualia 168. cs. 1846. 683. sz. BLÉNESSY János: Jászberény természeti viszonyai és élete. Jászberény, é.n. 208. p. BLÉNESSY J. 1940. 70-71. p. Prothocollum Decisionum Senatorialium, Jászberény, 1781. augusztus 17. 290-291. p. BARTSIK Márton: Jász-berény’ Várossának esmértetése. In: Tudományos Gyűjtemény IV. kötet. Pest, 1827. 37. p. 25
