Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Cseh Géza: Erőszakos cselekmények Szolnok megyében az 1956-os forradalom és a megtorlás időszakában
A karhatalom és a rendőrség által elkövetett gyilkosságokon kívül, a karhatalom eseménynaplóiban több öngyilkosságról olvashatunk. Az esetek egy részében nem kizárt, hogy a pufajkások végeztek áldozataikkal, vagy legalábbis nem tettek semmit a megmentésük érdekében. 1957. március 9-én Kovács József karcagi lakosnál házkutatáskor egy TT pisztolyt találtak. Kovács a felelősségre vonás miatti félelmében a karhatalmisták jelenlétében kútba ugrott és meghalt.84 Két nappal később, március 11-én Tiszaőrsön történt hasonló eset, ahol Magyar József „volt ellenforradalmár” felakasztotta magát, amikor a pufajkások megjelentek a lakásán.85 Március 21-én ugyancsak a karhatalmisták megérkezésekor lett öngyilkos Borús Sándor honvéd őrvezető, karcagi lakos, aki még 1956 októberében megszökött veszprémi alakulatától és azóta otthon tartózkodott. Amikor meglátta a tanyájához közeledő pufajkásokat, bezárkózott az épületbe és felakasztotta magát. A kötélről azonban levágták és életveszélyes állapotban a karcagi, majd a debreceni kórházba szállították. Az eseménynaplóból nem derül ki, hogy Borús életben maradt-e, vagy meghalt Debrecenben.86 Az ő esetében az idegenkezűség kizárt. Borús Sándor példája bizonyítja azt a félelmet, amelyet az emberek éreztek. Inkább az öngyilkosságot választotta, mint a verést és a kínzást, ami letartóztatása után következett volna. Jóval később, 1958. június 23-án a halálba menekült Fonád József agronómus is, aki a Tiszabői Községi Forradalmi Tanács és a Törökszentmiklósi Járási Forradalmi Tanács elnöke volt. A meghurcolások felőrölhették az idegrendszerét és a fellebbviteli bíróság ítélete előtt önkezével vetett véget életének.87 Különös, rendkívül súlyos egyéni atrocitásra került sor 1957. május 9-én Szolnokon. M. Miklós karhatalmista rendőr-szakaszvezető a Tisza Mozi előterében, ittas állapotban a feleségét bántalmazta. A kiérkező rendőrök a részeget kivezették az épületből. Az utcán azonban dulakodni kezdett, elővette a pisztolyát és Kürti Endre rendőrőrmesterre rálőtt. A mindössze 21 éves rendőr a mentőautóban elhunyt. A karhatalmistát hasba lőtték, de felépült sérüléséből. A Budapesti Katonai Bíróság tíz év szabadságvesztésre ítélte. A rendőrgyilkosságért kiszabott, viszonylag enyhének számító ítéletben valószínűleg szerepet játszottak M. Miklós politikai érdemei.88 A karhatalom tagjainak fegyelmezetlenségét és féktelen önkényeskedését a sorozatos leszerelések és az állomány folyamatos frissítése ellenére sem sikerült Uo. Uo. Uo. MNL JNSZML XXV. 9. a. B. 385/1958. MNL JNSZML XXXV. 61. f. 8. fcs. 1957. 4. ő. e. 88 203
