Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)

Tanulmányok - Cseh Géza: Erőszakos cselekmények Szolnok megyében az 1956-os forradalom és a megtorlás időszakában

egzisztenciális érdeke meghatározó szempontnak számított, elsősorban azokban a megyékben volt magas a karhatalmisták száma, ahol az átlagosnál több honvéd- és határőr alakulat állomásozott.

Mezőtúri karhatalmisták csoportképe.

Szolnok megyében az államvédelmi hatóság állományába 1956 őszén, a végleges feloszlatás előtt kilencvenheten tartoztak. Közülük viszonylag kevesen kerültek át közvetlenül a karhatalomba. Varga Sándor őrnagy, a megyei rendőrfőkapitányság (1956-ban a BM Szolnok Megyei Főosztálya) vezetője a fegyveres erők miniszterének 20-953/1956. sz. utasítása szerint a rendőrség állományából 86 állambiztonsági tisztet, tiszthelyettest és alkalmazottat december 1-jei hatállyal elbocsátott.42 Az ávósok azonban nem sokáig maradtak állás nélkül. Egy részük már ekkor sem tartózkodott a megyében, hanem az ország más vidékein állt rendőrségi alkalmazásban. Csak nagyon kevesen mentek vissza a termelő munkába, de ők is csupán rövid időre. Elbocsátásuk nem az állomány megrostálását és menesztését, hanem a lakosság megtévesztését szolgálta. December 10-ével M. Szabó István rendőrómagyot az újonnan felállított politikai nyomozóosztály vezetőjévé nevezték ki. M. Szabó korábban Szegeden az ÁVH állományában vezető beosztásban szolgált. Más megyékből további volt ávós tiszteket hoztak Szolnokra, míg az itteni ÁVH-sok egy részét a Dunántúlon, Hajdú-Bihar és Heves megyékben osztották be a politikai nyomozóosztályokba.

42 ÁBTL BM Szolnok Megyei Főosztálya 1/Á-64/Á. 1956. 2.8.1. 693. doboz.

190