Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Cseh Géza: Erőszakos cselekmények Szolnok megyében az 1956-os forradalom és a megtorlás időszakában
köztisztviselőt pedig fegyelmi büntetéssel, jórészt állásvesztéssel sújtottak. A bírósági keretek között és a munkahelyeken lefolytatott eljárások története önálló tanulmányok tárgyát képezhetné. Ugyanis eddig Jász-Nagykun-Szolnok megyében nem jelent meg olyan kötet, sőt elemző tanulmány sem, amely a jogi eszközökkel folytatott megtorlást és a jelentősebb politikai pereket részletesen bemutatta volna. Ám most csupán az adott korszakban is teljesen törvénytelennek minősülő, brutális módszerekkel végrehajtott leszámolást, közvetetten az egész lakosság megfélemlítését szolgáló terrorisztikus "rendcsinálást" szeretnénk a levéltári források alapján ismertetni. Szisztematikus tömeges leszámolást csak szervezett félkatonai, katonai és rendőri egységekkel lehetett végrehajtani. Az államvédelem letartóztatott tagjait 1956. november 4-én szabadon bocsátották, de a testületet, amely 1953-tól elvileg a rendőrségnek volt alárendelve, feloszlatták és nem alakították újra. Az ÁVH a népharag első számú célpontjának számított, operatív ügynökhálózata a forradalom alatt jórészt dekonspirálódott, nyílt állományának tagjait pedig mindenki ismerte és számontartotta. Újjászervezése csak a lakosság ellenállását növelte volna, miközben az új kormánynak leginkább tömegbázisra volt szüksége. Ezért kezdetben igen óvatosan kezdtek hozzá a fegyveres erők felállításához. Kádár János és kormányának néhány tagja november 4-6 között Szolnokon tartózkodott és már ekkor elhatározta, hogy karhatalmi ezredeket hoznak létre. Szántó István nyugalmazott rendőrezredes visszaemlékezése szerint november 4-én a fegyveres erők minisztere - bizonyára Münnich Ferenc - a BM Szolnok Megyei Főosztályán eligazítást tartott.36 Gyurkó Fajos vezérőrnagy még a forradalom napjaiban Kecskemétről Szolnokra menekült. Úszta Gyula november 5-én helikopterrel érkezett a Tisza-parti városba. Úszta vezérőrnagy Gyurkó Lajos, Ilku Pál és Kovács Imre részvételével megalakították a Katonai Tanácsot, majd november közepén Budapesten három karhatalmi ezredet hoztak létre.37 Vidéken a karhatalmat csak november második felében kezdték felállítani, de Szolnokon már november 6-án éjjel, Kádár Budapestre távozása után megalakult a városi karhatalmi parancsnokság. Nagyivánban egészen egyedülálló módon még ennél is jóval korábban, október 24-én spontán módon karhatalmi csoport jött létre. A Vörös Csillag Tsz kommunista tagjai vadászpuskával felfegyverkezve járőröztek a faluban és november 4-e után hivatalosan elismert, önkéntes karhatalmi egységként működtek tovább. Megfélemlítették a környező községek lakosságát és később segítették a kunmadarasi repülőtér kommunista tisztjeiből szervezett karhatalmi század megalakítását.38 A restaurált kommunista hatalom vezetői a rendőrség MNL JNSZML Szántó István visszaemlékezése. A rendőrség 25 éves Szolnok megyei történetére vonatkozó iratgyűjtemény. Szerző nélkül. Kézirat. 1969. 10. p. BERKI Mihály: Pufajkások. Bp., 1993. 3-4. p. MNL JNSZML XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 9. 6. e. 188
